A földművesként regisztrált tagoknak és a 2016-ban 600 ezer forintnál kevesebb árbevételt elérő őstermelőknek nem kell bevallást beküldeniük, csupán be kell fizetniük a 2000 forintos tagdíjat június 30-ig – ez az agrárkamara több mint 400 ezres tagságának felét érinti. A tagdíjbevétel a NAK működési költségeinek felét fedezi, a többit az állami költségvetés, uniós programok és kamarai szolgáltatások bevételei biztosítják.
Az agrárkamarai tagság törvény alapján keletkezik, ezt – miután a NAK átadta az adóhatóságnak a nem fizető tagok listáját – a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség kifogásolta. Szerintük élelmiszer-kereskedelemmel is foglalkozó tagjaik csak az adóhatóság felszólításából értesültek arról, hogy beléptették őket az agrárkamarába. Azóta a NAK növelte a kedvezményeket azok esetében, amelyek árbevétele nem éri el az árbevétel 33 – külön kérelem esetén 50 – százalékát. Ilyen esetben a tagdíjat csak az árbevétel arányában, és nem a teljes bevétel után kell megfizetni a vállalkozásoknak. Korábban ezzel a lehetőséggel csak 20, illetve 25 százalék alatti agrárárbevétel alatt élhettek a vállalkozások.
Ezek a kedvezmények visszamenőleg is érvényesek, és azokra is vonatkoznak, akiknek az ügye a NAV-nál van, de jelentkeztek az agrárkamaránál – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Darabos Tamás. Az agrárjellegű tevékenységeket törlő tagok – amennyiben nyilatkoznak arról, hogy a következő három évben ezt az állapotot fenntartják – egyéves tagdíjuk megfizetése mellett kérhetik tagságuk törlését. Az adóhatóság 2560 agrárkamarai tagot szólított fel a tagdíjfizetésre, ők összesen 1,2 milliárd forinttal adósak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.