Alig termesztik, külföldön mégis népszerű a magyar málna

Bár csak nemrég kezdődött, hazánkban máris a vége felé közeledik az idei málnaszezon: minden idényben kevesebben fognak bele a termesztésbe, amit idén a tavaszi fagykárok és a különösen meleg nyár is megnehezített. A válságot fokozza, hogy itthon drágult a munkaerő, a kézi szedés viszont elengedhetetlen a jó minőségű terméshez, így az átvételi ár tartósan magasan maradt.

„ A korábbiakhoz képest jelentősen csökkentek az ültetvénytelepítési pályázatok, így viszont egyre kevésbé éri meg belevágni a termesztésbe. Amíg 20 évvel ezelőtt még egész falvak termesztettek málnát, ma már alig 300-400 hektáron foglalkoznak vele országos szinten. Hiába jó minőségűek a magyar málnafajták – élükön a Fertődi zamatossal -, a vállalkozó kedv és a támogatás hiányzik a termesztéshez” – mondta el Kleizer Pál, az MKSZN fertődi telephelyének vezetője.

Az MKSZN kutatói szerint viszont van kiút a hazai málnaválságból, az általuk szaporított Fertődi zamatos fajta rendkívül jól teljesít azokban a külföldi országokban, ahol olcsóbb a munkaerő.

„Oroszországban, Kínában és Szerbiában sorra cserélik le a gazdák a málnájukat a gurulós magyar fajtára. Ez egy ellenálló, ízletes, jó termőképességű málna, ami a külföldi fajtáknál jobban teljesít. Szerbiában ráadásul van munkaerő, így a magyar fajtákat ők eredményesen tudják termelni. A Fertődi zamatos itthon ugyanúgy elérhető, de nyereséges termesztéshez a gazdáknak a most jellemző problémákat meg kell oldaniuk” – magyarázta Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.

Az MKSZN által szaporított és forgalmazott magyar fajták jellemzően jól teljesítenek külföldön: míg a különösen magas beltartalmú magyar meggyfajták sikeresek mind az élelmiszeriparban, mind a friss piacon, addig az általuk forgalmazott magyar burgonya Tatárföldön lett igazán népszerű.