Határtalanul népszerű a telekocsizás

A legnépszerűbb célpontok közé tartozik Budapest és az autópályán elérhető vidéki nagyvárosok, leginkább Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, de nyáron hatalmas embertömeg jut el telekocsizva a soproni Volt fesztiválra, a Fishing on Orfűre vagy a Balaton Soundra – mondja Prácser Attila, az Oszkár nevű telekocsi-szolgáltatás társalapítója és ügyvezető igazgatója. Nem lehet két részre bontani az évet – fűzi hozzá –, vagyis nincs gyengébb vagy nagyon erős forgalmú szezon. A nyár viszont többnyire egyenletesen intenzív forgalommal jár, amit rendszerint egy kisebb visszaesés követ. Az őszi ünnepek környékén azonban ez ismét változik, az év vége pedig igazi csúcsot hoz. „Meglepő lehet, de a december és környéke gyakran még a nyári hónapok forgalmát is túlszárnyalja” – mondja a cégvezető.

A közösségi autózás az elmúlt években nagy lendületet kapott, a piacon mára több szolgáltató is működik. Az oszkározás eleinte a fiatalok hóbortja volt, mára azonban gyakorlatilag minden korosztály szerepel a telekocsizók táborában. Elsősorban a 28–32 év közöttiek körében népszerű a közösségi autó­zás, de sok nyugdíjas korú felhasználó van már, igaz, ők inkább a háztól házig közlekedést részesítik előnyben.

Egyetemistaként nagyon fontos szempont, hogy az utazás mekkora összeget emészt fel, mennyi pénzt kell közlekedésre fordítani – erről már egy rendszeres telekocsi-felhasználó, Kővágó Zsófia beszélt lapunknak. Elmondása szerint a közösségi autózás előnye nemcsak az, hogy általában olcsóbb a hagyományos közlekedési eszközöknél, hanem az is, hogy a szolgáltatás az utazóközönség igényeihez igazodik. „Nem fordul elő olyan, hogy rossz időpontban indul a kocsi, a telekocsizáshoz nem kell semmilyen menetrendet figyelni” – mondta.

Határok sincsenek, legutóbb például Bécsbe utazott az Oszkár szolgáltatásával, és nem mellesleg a mintegy 250 kilométeres útért mindössze 3200 forintot kellett fizetnie a sofőrnek. Az árak változatosak, a BlaBlaCar szolgáltatásával például a hétvégén a Budapest–Bécs távra már 3100 forinttól találtunk utasra váró telekocsit. Ugyanez vonattal cirka 13 euróba (átszámítva 4030 forint) kerülne, míg busszal 3900–9290 forintért lehet megtenni az utat.

A telekocsi-szolgáltatással a hagyományos közlekedési eszközök díjszabásánál kedvezőbben juthatunk el szinte bárhová. Ezt Simon Mónika, a nemzetközi hálózatot működtető BlaBlaCar kommunikációért felelős munkatársa is megerősítette. A 22 országban 45 millió tagot számláló cég magyar érdekeltsége ugyanis felmérést végzett tagjai körében, amelyből kiderült: 80 százalékuk azért kezdte el használni a szolgáltatást, mert olcsó utazási lehetőség. A pénz nem minden, a felhasználók 97 százaléka azért is választja a telekocsizást, mert az utazás ilyen módja rendszerint szórakoztató társaságot jelent számára.

„A rendszernek lehetnek hátrányai is – szögezte le Kővágó –, hiszen, csak a legegyszerűbb példát tekintve, előfordulhat, hogy az utasnak az autó vezetője egyszerűen nem szimpatikus.” Erre pedig minden esély megvan, hiszen gyakorlatilag a hentestől kezdve a politikusig bárki lehet telekocsis autóvezető. Ami azonban fontos, és ebben a BlaBlaCar és az Oszkár meg is egyezik, hogy az autósok kizárólag magáncéljaikra tervezett utazások esetén osztják meg az autó­jukban lévő szabad üléseket és az útiköltséget a velük egy irányba igyekvőkkel. Egyik cég sem alkalmaz hivatásos sofőröket, csak a platformot biztosítják a felhasználóknak.

A szolgáltatás bevétele kizárólag az autósokat illeti, akiknek az aktuális jogszabályok szerint még adózniuk sem kell. Ebből a szempontból ugyanis a NAV hozzáállása egységes: az alapeset, hogy a sofőrnek dolga van ott, ahová megy, így mindenképp, akár egyedül is elindul az útra, profitot tehát nem realizál, csupán megosztja a költségeket az utastársaival.

A több mint 60 ezer regisztrált autós, aki telekocsi-rendszerünk segítségével megosztja szabad helyeit, nem törekszik profitra az utazása során, csupán a költségek megosztására

– mondja Prácser Attila. Ebből adódóan az Oszkar.com Telekocsi Kft. mint a rendszer fejlesztője és üzemetetője javarészt a foglalási díjakból (ez a fuvardíj 5 százaléka) tesz szert bevételre, amit a cég csak 2015-ben vezetett be. „Ezt az utas fizeti ki a sofőrnek az általa kért útiköltség-hozzájáruláson felül, és a sofőr továbbítja nekünk” – ismertette. Ebből adódóan a cégnek, ahogyan az a társaság beszámolójában is szerepel, 2015-ben az éves nettó árbevétele megközelítette az 57 millió forintot, ez az összeg tavaly már csaknem 115 millió forint volt. Mindez az elmúlt tíz év munkájának eredményét tükrözik.

Közösségi autózás belső használatra

„A legtöbb városban élő ember kevesebb mint 10 ezer kilométert autózik évente lakhelyén, illetve néhány vidéki útja során” – mondta el a Világgazdaság érdeklődésére Molnár Péter, a GreenGo operatív igazgatója. A szakember kiemelte: a szolgáltatás pont az ilyen típusú emberek számára jött létre Budapest első környezetbarát carsharing (közösségi autózás) szolgáltatásaként. A GreenGo célja, hogy hosszú távon megváltoztassa a közlekedési szokásokat, és egyre kevesebb fővárosi vásároljon autót vagy második autót. „A szolgáltatás sajátossága, hogy flottája kizárólag elektromos járművekből áll, amelyek bérlése viszonylag megfizethető, egy perc 66 forintba kerül. | VG