Csak egy dolog biztos a kukoricapiacon

A száraz időjárás jót tett a kalászos gabonák augusztus elejére befejeződött aratásának, de a nyáron többször visszatérő hőség és a csapadékhiány komoly veszteségeket okozott a takarmánynövényeknél – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ezt erősítette meg a Világgazdaságnak több gabonatermesztő is, akik szerint modellszámítások igazolják, hogy egy-egy hőségnap – vagyis 32 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletű csapadékmentes nap – 200 ezer tonnával csökkenti a kukoricatermést. A napraforgó valamivel jobban bírja a hőséget, de ott is megfigyelhető, hogy a tányérok kisebbek a szokásosnál.

A múlt heti forróság előtt a szakértők szerint jó állapotban volt a kukorica, de a csapadékhiány miatt már látszott akkor is, hogy a tavalyi kiemelkedő termést nem közelíti meg az idei hozam. A vízhiány hatására csökkent a növények szervesanyag-előállító képessége, ami termésveszteséget okoz. A termelők szerint van olyan kukoricaállomány, amelyen segített az eső, de ott, ahol az összes levél elszáradt, már nem jelentett semmit a hétvégi, hétfői csapadék – az a termésveszteség, amelyet az aszály eddig elvett, már nem jön vissza.

A hőség Európa más tájain is nagy károkat okozott a növénytermesztésben. Spanyolországban és Portugáliában 30 százalékos a terméskiesés, Olaszországban is aszály károsította a gabonatáblákat.

Az európai helyzet annyira súlyos, hogy július közepén Portugália, Spanyolország és Belgium az Európai Bizottság rendkívüli támogatását kérte. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, azt kérve, hogy valamennyi rendkívüli helyzetre – így a fagy- és jégesőkárra – is terjesszék ki. A termelők arra számítanak, hogy ha Európában a kalászos gabonák még hátralévő aratását esők nehezítik, amelyek minőségromlást is okoznak, az feljebb tornázhatja a búzaárat, ami magával viheti a kukorica – egyébként hosszabb ideje 42 ezer forint körüli – árát is.

A kereskedők óvatosabban fogalmaznak a várható terméskiesésről és ennek az árakra gyakorolt hatásáról. Szükség lenne egy országos állapotfelmérésre és termésbecslésre, mert addig nem lehet megmondani, milyen irányba mozdul a kukoricapiac – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. A búza betakarítása előtt is arról volt szó, hogy jó, ha eléri a termés a 4,5 millió tonnát, ehhez képest 5 millió tonnát takarítottak be a gazdálkodók. Az európai termés ugyanakkor szerinte is hatással lehet az árakra, de az is befolyásoló tényező lehet, hogy a brazil termés nagyon jó, az import pedig féken tarthatja a kukoricaárat, így – legalábbis a növényi alapanyag oldaláról – az állattenyésztők számára kulcskérdésnek számító takarmányárakat is.

Vízmegtartó módszerek

Az agrárkamara szakértői szerint az aszály hatásainak mérséklésére az öntözésen kívül is vannak módszerek. Kerülni kell az azonos mélységben történő szántást, mert az tömődöttséghez vezethet, ami elzárja a víz útját. Aratás után érdemes gyorsan elvégezni a tarlóhántást, hogy minél kevesebb nedvesség párologjon el, mert az később még nagyon hiányozhat a termelésben. A helyes tőszámválasztás és tápanyagpótlás is csökkentheti csapadékhiány okozta károkat a növényállományban, és érdemes a fajták választásánál figyelemmel lenni az aszálytűrő képességre.