Külföldi rendszámú autók ezrei az utakon

A két évig tartó visszaesés után tavaly már javuló tendenciákat produkált az autópiac Ukrajnában, és a mutatók alapján az idei év meghozhatja az áttörést. Horváth Róbert kárpátaljai származású parlamenti képviselő volt az egyik kidolgozója annak a törvénynek, amellyel jelentősen mérsékelték a külföldről behozott használt autók regisztrációs díját. A szóban forgó jogszabály 2016 augusztusában lépett érvénybe. A lényege, hogy az Euro 5-ös kategóriájú gépkocsikat kedvezőbb anyagi feltételek mellett hozhatják be külföldről az ukrán állampolgárok. Például a Németországban 8-9 ezer euróért megvásárolt VW Passat 7-es modell ukrajnai regisztrációja 3 ezer euró körül mozog, míg a törvény életbelépése előtt a különféle behozatali vámilletékek gyakorlatilag ugyanannyit tettek ki, mint amennyi a kint megvásárolt autó ára volt.

Az új jogszabály alkalmazása óta eltelt egy év alatt 50 ezernél is több Euro 5-ös szabványnak megfelelő használt autót hoztak be Ukrajnába – tájékoztatta a Világgazdaságot Horváth Róbert. A képviselő elmondta, az ebből befolyó vámilleték 4,1 milliárd hrivnyával (157 millió dollár) gazdagította a költségvetést. Csak összehasonlításul: az új törvényt megelőző évben 17 ezer használt járművet regisztráltak az országban, ami 1,8 milliárd hrivnyás (69 millió dollár) hasznot hozott a büdzsének. A különbség több mint a kétszerese. A kijevi parlament vám- és adóügyi bizottságának vezetője szerint csak akkor lesz civilizált, európai mintájú az ukrajnai használt autók piaca, ha az emberek normális, azaz európai átlagáron tudnak majd gépkocsit vásárolni maguknak. Az általa jegyzett törvény pont ezt a célt szolgálja, hogy letörje az indokolatlanul magas árakat.

Ukrajnában csaknem kétszer annyiba kerül ugyanaz a kategóriájú és felszereltségű autó, mint mondjuk Magyarországon, a nyugat-európai árakhoz képest pedig még nagyobb az árkülönbség.

Ezért is van az, hogy az EU-s országokkal határos ukrajnai régiókban nagyon sokan közlekednek szlovák, román vagy éppen lengyel rendszámú autókkal. Az ukrán állampolgárok szabadon behozhatnak uniós regisztrációjú autót, de csak öt napig használhatják az ország területén, utána ki kell lépniük, és újból be kell jönniük, ezért a köznyelvben csak tranzitosoknak nevezik őket. Emiatt aztán hatalmas sorok alakulnak ki az érintett határszakaszokon. Ugyanezt a magyar rendszámú kocsikkal már nehezebb megtenni, mert Magyarországon bejelentett lakhelyhez van kötve a járművásárlás, viszont a fentebb felsorolt országokban ez a szabály könnyen kijátszható. Ennek ellenére Kárpátalján mégis rengeteg a magyar autó. Ezeket az ukrán–magyar kettős állampolgárok használják. A kárpátaljai színmagyar falvakban szinte már nem is találkozni ukrán rendszámú gépkocsival. Az ok egyszerű: ugyanannyi pénzért kétszer jobb autót lehet venni a határ túloldalán. A magyar útlevéllel behozott autókra az ötnapos tranzitszabály sem vonatkozik, ők akár egy évig is maradhatnak.

A hatóságok 50 ezerre becsülik a kényszertranzitálók számát, de saját tömörülésük szerint nagyjából egymillió ilyen gépkocsi lehet az ukrajnai utakon. Ezen járművek java része régi és elhasználódott, ami mégis vonzóvá teszi őket, hogy olcsón, egy-kétezer euróért beszerezhetők.

Idén az újautó-piacon is pozitív fejlemények történnek, de az igazi áttörést hátráltatja, hogy az ukrajnai bankok közül csak kevés nyújt gépjárművásárlási hitelt, s ha mégis, irtózatosan magas, 25-30 százalék körüli kamattal. Ennek ellenére 2017 júliusában 16 százalékkal bővült az újautó-eladás az előző év azonos időszakához képest. Az előző hónapban 6425 új autót vásároltak a 40 milliós országban. A legkelendőbb márkák a Toyota, a Renault és a Skoda.

Visszaadják a regisztrációs adót Romániában

A román kormány pénteki ülésén úgy határozott, hogy tíz évre visszamenőleg valamennyi állampolgárnak visszaadják azt az összeget, amelyet környezetszennyezési illetékként, autóregisztrációs adóként vagy egyéb hasonló néven fizettek be az államnak. A döntés azt követően született, hogy februárban a bukaresti kabinet eltörölte a környezetszennyezési illetéket, és ezáltal jelentősen olcsóbbá tette a használt járművek forgalomba helyezését. Románia 2007-es uniós csatlakozása óta vámmentesen lehet használt autót bevinni Nyugatról, Bukarest pedig a regisztrációs adóval próbálta meggátolni, hogy az ország Európa autótemetőjévé váljék. Az Európai Bíróság 2011 áprilisában állapította meg, hogy Románia megsérti az európai uniós jogot az autóregisztrációs adóval. Ezt követően csökkentették az adó mértékét, majd 2013-ban átnevezték környezetszennyezési illetéknek. Az év első felében 253 ezer használt járművet értékesítettek Romániában, 84 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. | MTI