BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiváltható a GMO-s szója importja

Hamarosan dönt a kormány a nemzeti takarmányfehérje-program indulásáról – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

A kormány számára az élelmiszer-gazdaság kiemelt ágazat, prioritásként kezeli a termelés további növelését, valamint a GMO-mentes termék-előállítást. A hazai takarmányok GMO-mentesek, ugyanakkor jelentős mennyiségű fehérjeforrást – elsősorban szóját – importálunk, amelyre ez nem igaz. A részletesen kidolgozott fehérjetakarmány-program lényege pedig épp az, hogy az importot kiváltsuk – hangsúlyozta a miniszter.

Szerinte Magyarország GMO-mentessége növeli az élelmiszer-gazdaság versenyképességét, többletbevételeket hoz, és több ezer új munkahelyet teremt az ágazatban. A program négy-öt év múlva lehet eredményes, a megvalósításához szükséges kutatásokra pedig a számítások szerint mintegy 8 milliárd forintot kell fordítani. Az ágazat kibocsátása ugyanakkor évi 80-100 milliárd forinttal is nőhet.

A kormány komoly harcokat folytatott Brüsszelben azért, hogy termeléshez kötött támogatásokat adhasson a gazdálkodóknak – mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Ennek hatására megnőtt a termelési kedv: idén több mint 4200-an nyújtottak be pályázatot a szójatermelés támogatására, több mint 70 ezer hektár területre. Hátradőlni viszont nincs ok, mivel 841 ezer tonna szójababnak felelt meg a magyar állattartók szójafelhasználása tavaly. Eközben az itthoni termés csupán 181 ezer tonnát tett ki, a nagy része pedig külföldön talált gazdára.

A fehérjeprogram nem egyenlő a szójaprogrammal – hangsúlyozta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója. Ha csak szójával próbálnák kiváltani az importot, ahhoz 240 ezer hektáros területen kellene szóját termelni, de a realitás maximum 100 ezer hektár lehet. A napraforgó és a kukorica feldolgozásakor keletkező melléktermékekkel viszont mintegy 500 ezer tonna szója importja válna szükségtelenné. Ezenfelül alternatív fehérjenövények, például takarmányborsó, lóbab, lucerna, szegletes lednek termesztését is ösztönzik majd, de – várhatóan légylárvák hasznosításával – a rovarfehérje is szóba jöhet takarmányként.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.