Elviheti a jövő évi áfacsökkentés hatását az európai pontyhiány

Jól sikerült az idei év a halászoknak, a haltermés jónak mondható, csupán ragadozó halakból, elsősorban süllőből van kevesebb – mondta a Világgazdaságnak Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke. Pontyból többet halásznak le. Magyarországon a karácsonyi időszakban fogy el az éves halmennyiség 30, míg a ponty 60 százaléka. Bár divat lett a pulyka is a karácsonyi asztalon, de nem tapasztalható, hogy emiatt kevesebb ponty fogyna.

Újdonság az idei szezonban, hogy egy – a magyar állományt csak kismértékben érintő – halbetegség miatt a nagy pontytermelő országok vevőként jelentek meg a magyar piacon is, és viszik a halat, elsősorban Lengyelországba, Romániába és Ausztriába; ez azonban nem okoz gondot a hazai ellátásban – mondta az elnök. Becslése szerint néhány tíz forinttal lehet drágább a ponty az idén.

A tóparti ár körülbelül 70-80 forinttal emelkedett a tavalyihoz képest – osztotta meg tapasztalatait a Világgazdasággal Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője. Az elmúlt évi 530 forintos nettó ár után 2017-ben 600 forinttal indult a felvásárlás az idén körülbelül 550 tonna pontyot értékesítő cégnél. Ennek a mennyiségnek mintegy 80 százaléka már el is kelt, elsősorban a román vevők aktivitása miatt.

Az európai pontyhiány következtében tavasszal és nyáron a magyarországi kínálat is jelentősen csökkenni fog. A Világgazdaság által megkérdezett szakemberek szerint ez – legalábbis jövő őszig – elviheti a januártól 5 százalékra csökkenő haláfa fogyasztóiár-mérséklő hatását.

Mindettől függetlenül a Mahal arra számít, hogy az áfacsökkenés hosszabb távon jótékonyan hat, és akár 15 százalékkal is növeli a hazai fogyasztást. A fejenkénti éves átlag most 6,5 kilogramm. E mennyiségnek körülbelül a fele import, és ezzel Magyarország az utolsó az Európai Unió halfogyasztási rangsorában. A rendszerváltáskor még 3 kilogrammos fogyasztás növekedési üteme így is figyelemre méltó, de továbbra is eltörpül az EU 24 kilós éves átlagfogyasztásához képest. Igaz, utóbbiban a tengeri halak és az egyéb tengeri állatok, kagylók, rákok is benne vannak.

A fogyasztás növelése a 2014–20-as időszakra szóló Halgazdálkodási operatív program egyik célkitűzése is. Ezért a 16,5 milliárd forintos büdzséből, amelyből 50 százalékos önerővel elsősorban beruházási, gépesítési és új fajták bevezetésére szóló pályázatokat írtak ki, marketingre is jelentős összeget különítettek el – mondta Németh István. A halászat nem része az uniós közös agrárpolitikának, de a Mahal szeretné elérni, hogy a növénytermesztőkhöz hasonlóan a tógazdaságokat üzemeltetők is kapjanak normatív támogatást. Ez ügyben az agrártárca képviselőivel közösen a jövő héten Brüsszelben tárgyalnak majd. Az évente 15 milliárd forint árbevételt elérő ágazat jövedelmezősége csupán 4 százalék, lényegesen gyengébb más agrárágazatokénál – magyarázta támogatási igényüket Németh István.