BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új világ köszönt a közös uniós agráriumra?

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a közös uniós agárpolitika főbb elveit tartalmazó, készülő javaslatait többek között arra helyezve a hangsúlyt, hogy a tagállamok szélesebb hatáskört kapjanak azt illetően, hogyan és hová fektetik be közös agrárpolitikából származó támogatásokat annak érdekében, hogy teljesüljenek a környezetvédelemmel, klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos ambiciózus közös célok.

Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős uniós biztos a közös uniós agrárpolitika fő elveit bemutató tájékoztatón elmondta, a bizottság készülő javaslatai a jogszabályok egyszerűsítése és a rugalmasabb megközelítés révén biztosítani fogják, hogy a közös agrárpolitika (KAP) valós eredményeket hozzon a gazdálkodók támogatása terén és meghatározza az uniós mezőgazdaság fenntartható fejlődésének irányát.

Forrás: MW

Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos elmondta, a jelenlegi közös agrárpolitikai stratégia struktúrájának megtartása mellett a javaslat egyszerűbb, rugalmasabb intézkedéseket határoz majd meg az uniós szinten elfogadott célkitűzések elérése érdekében. Minden uniós ország önmaga kidolgozza a saját – a bizottság által jóváhagyott – stratégiai tervét, amelyben meghatározza a célkitűzések elérésének tervezett módját.

Az egyenmegoldásokról a személyre szabott megközelítésre való áttérés elősegíti, hogy a szakpolitika és annak megvalósult formája közelebb kerüljenek azokhoz, akik azt a helyszínen végrehajtják – húzta alá.

Mint elmondta, a mezőgazdasági termelők támogatása továbbra is közvetlen kifizetési rendszeren keresztül folyik majd. A javaslattervezet nem vetíti előre sem az uniós pénzügyek jövőjéről szóló vita kimenetelét, sem a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok tartalmát – közölte.

Tekintettel arra, hogy a klímaváltozás és a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás továbbra is befolyásolni fogja a mezőgazdaságot és az élelmiszertermelést, az új közös agrárpolitikának nagyobb fokú ambíciókat kell tükröznie az erőforrás-hatékonyság, a környezetvédelem és az éghajlatpolitika terén.

Elmondta azt is, hogy a bizottság kiemelt figyelmet kíván fordítani az agráriumban alkalmazott modern technológiák használatának ösztönzésére, a gazdálkodók helyi támogatására, valamint a nagyobb piaci átláthatóság és kiszámíthatóság biztosítására, valamint a fiatalok gazdálkodásra ösztönzésére, összehangoltan a tagállamok földadóztatási, földtervezési és készségfejlesztési hatásköreivel. Kezelni kívánja továbbá a polgárok fenntartható mezőgazdasági termeléssel – egészségüggyel, táplálkozással, élelmiszer-pazarlással és állatjóléttel – kapcsolatos aggodalmait is.

Az Európai Bizottság közleménye szerint a jövőbeli KAP közös célkitűzéseket és e célkitűzések elérésére szolgáló eszközrendszert fog tartalmazni. E közös eszközrendszerből a tagállamok választhatják majd ki – nemzeti vagy regionális szinten – az uniós szinten meghatározott célok megvalósításához általuk előnyben részesített eszközöket.

Az elképzelés szerint 2020 után is megmaradna a KAP két pilléres rendszer. Ezeknek köszönhetően a KAP két alapvető típusú, széles körű beavatkozásra épül.

Az első pillér éves támogatást nyújt a mezőgazdasági termelőknek közvetlen kifizetések és piaci intézkedések formájában, amelyek az alapvető szabályok betartásától és a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításától függenek. A második pillér egy többéves és rugalmas beruházási eszköz, amely jobban igazodik a tagállamok helyi szükségleteihez, különösen a hosszabb távú projektek támogatása céljából.

A vitára bocsátott tervezet szerint valamennyi tagállamnak létre kellene hoznia egy úgynevezett KAP-stratégiai tervet, amely magában foglalná az I. és a II. pillér beavatkozásait is.

Ez a terv fog irányt adni a KAP-beavatkozásoknak, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez, miközben jobban figyelembe veszik a helyi feltételeket és szükségleteket. A tagállamoknak emellett nagyobb beleszólásuk lenne a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és ellenőrzési keretszabályok (többek között az ellenőrzések és a szankciók) kidolgozásába is.

A stratégiai terveket nem elszigetelten, hanem egy strukturált folyamat keretében állítanák össze, majd a Bizottság értékelné és hagyná jóvá őket.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.