Lendületben az agrárexport

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának értéke 13,2, importértéke pedig 10,8 százalékkal emelkedett 2017 első kilenc hónapjában az előző évihez képest – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 6,642 milliárd eurós kivitel és az exporténál alacsonyabb ütemben bővülő, 4,181 milliárd eurós import eredőjeként az agrár-külkereskedelem aktívuma 2,46 milliárd euró, ami 367 millió euróval, 17,5 százalékkal több, mint 2016 első háromnegyed évében volt.

Az áruforgalom értékéből számítottnál jelentősebb az eltérés a mennyiségeket vizsgálva, ugyanis a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportvolumene 27,1, míg az import mennyisége csupán 3,5 százalékkal nőtt 2017 első kilenc hónapjában. A nemzetgazdasági adatokat vizsgálva az is látszik, hogy az agrárélelmiszerek külkereskedelmi szaldója pozitív hatással van az ország külkereskedelmi egyenlegére, hiszen a teljes nemzetgazdasági export 8,9, az import pedig ezt meghaladó mértékben, 11,8 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 8,8, míg az importértékből 6,1 százalék volt.

Szakértők szerint a 2016-os rendkívül jó gabonatermés, illetve a világpiaci búzaár-emelkedés hatása érződik azon, hogy a legnagyobb exportérték-növekedés a gabonafélék árucsoportjában jelentkezett. A 330 millió eurós emelkedés zömét a kukorica és a búza exportértékének 179, illetve 122 millió eurós növekedése adta. A búza világpiaci helyzete kedvezőbb volt, hiszen a kivitel mennyiségének 37,9 százalékos növekedését az exportárbevétel 38,9 százalékos emelkedése követte, míg a 2016-osnál 60,2 százalékkal több kivitt kukorica csupán 37,8 százalékkal emelte az árbevételt. A külpiacon értékesített kukorica 99 százaléka az EU-tagállamokba ment, a legnagyobb vevő már hagyományosan Olaszország, amely a kivitt mennyiség 40 százalékára 1,2 millió tonnára volt vevő. A búzaexport 94 százaléka irányult az EU-tagországokba. Közöttük szintén Olaszország a legnagyobb vevő, amely a 2,7 millió tonna búza egyharmadát vette fel.

A tejtermékek, valamint az egy termékcsoportba sorolt sajt és túró árbevétele 33, illetve 23 százalékkal nőtt, és a repce árbevétele is 34 százalékkal emelkedett, mégpedig úgy, hogy mennyiségben kevesebb mint 30 százalékos volt a növekedés.

A hazai sertésszektor gyengeségére vezethető vissza elsősorban, hogy a legnagyobb mértékben, 90 millió euróval, a húsfélék importértéke nőtt. A sertéshúsimport értékének bővülése ennek mintegy felét tette ki, mértéke pedig megközelítette a 22 százalékot. A madárinfluenza még mindig hatott: a baromfihús-külkereskedelem 234 millió eurós aktívuma 110 millióval maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő állatok importértékének 63 millió eurós emelkedését szintén főleg a sertésbehozatal bővülése eredményezte. Az importban jelentős volt a napraforgómag értékének 22 millió eurós visszaesése. A cukor, cukorkaáruk importértékének 10 millió eurós csökkenését a nád- vagy répacukorimport esése okozta.