Hatodával esett vissza az új dízelautók értékesítése az európai piacokon

Gyorsan csökken a dízelautók népszerűsége az európai vásárlók körében. A második negyedévben az EU és az EFTA 32 tagállamában együtt 1,57 millió gázolajjal hajtott új személygépkocsit helyeztek üzembe, 300 ezerrel, azaz 15,7 százalékkal kevesebbet, mint az egy évvel korábbi időszakban – derül ki az európai autógyártók szövetségének (ACEA) friss adataiból. Az első fél évet tekintve 16,7 százalékos volt a visszaesés.

Azt sem lehet mondani, hogy

a népszerűség csökkenése országspecifikus lenne, hisz csupán négy piacon mértek növekedést a második negyedévben, közülük a bolgár (4 százalék), az észt (6,9) és a román (3,5) nem meghatározó, szemben a svéddel, ahol az 5,6 százalékos pluszérték 57,9 ezer eladott dízelautót takar. Mentségükre szóljon, hogy közben 62 százalékkal több, azaz 66 ezer benzines gépkocsit is üzembe helyeztek.

A közismerten dízelbarát magyarok is gondolkodóba estek, végül sokan a benzines autók vásárlása mellett tették le a garast. A negyedévben a bázisidőszakinál 5 százalékkal kevesebb, 9159 dízel kapott rendszámot, miközben a benzinesek száma 27 965 darabra nőtt, ami kiugró, 43,3 százalékos bővülés. Ennél pörgősebb piaca a benzines autóknak tavasszal csak az említett svédeknél, valamint a 79 százalékos pluszt jegyző románoknál volt. Az öt legnagyobb európai autópiacon egyaránt két számjegyű volt a csökkenés:

a dízeleladások a briteknél 25,8, a spanyoloknál 19,5, a németeknél 18,8, a franciáknál 12, az olaszoknál 10,3 százalékkal estek vissza.

A Volkswagen 2015 őszén kirobbant dízelbotránya és az ennek kapcsán elrendelt vizsgálatok során más gyártóknál is felderített visszaélések önmagukban még csak bizalomvesztést okoztak. Ám a fokozatosan szigorodó károsanyag-kibocsátási normák teljesítéséhez szükséges beruházások tervezésekor elvégzett költség-haszon elemzések már azt mutatták, hogy nem éri meg túl sok energiát fektetni a technológiába.

A szeptembertől élő szigorú, valós körülmények között elvégzett tesztelési próbák is elrettentő hatást gyakoroltak a gyártókra, amelyek sorra jelentették be, hogy előbb csökkentik dízeles kínálatukat, majd leállnak a gyártással, s forrásaikat az önvezető és az elektromos autók fejlesztésére csoportosítják át. A dízelek okozta környezetterhelés szabályozása önkormányzati hatáskörbe került.

Egyre többen élnek a szennyező járművek részleges vagy teljes kitiltásának lehetőségével. Hamburg nyitotta a sort, majd Stuttgart következett, ott jövő januártól él a tiltás egyes zónákban az idős, környezetet erősebben szennyező kocsikra. A wiesbadeni közigazgatási bíróság szerdai határozata alapján Frankfurtnak jövő februártól kell korlátoznia a mozgásukat.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható