Több sebből véreznek a magyar kórházak pénzügyei

Átlátható viszonyokat teremtenek az állami és magánellátás között, jelentősen megemelik az ápolónők és védőnők bérét, rendezik a kórházak adósságait, illetve ezzel együtt új gazdálkodási rendszert alakítanak ki a kórházaknak, hogy stabilabbá és hatékonyabbá váljon a pénzügyi hátterük

– emelte ki Kásler Miklós egy Magyar Időknek adott interjúban. Elmondása szerint az állami és a magánegészségügy szétválasztásának tervezete előrehaladott állapotban van, és bár mindkettőnek van helye az ágazatban, nélkülözhetetlen, hogy tiszta és átlátható viszonyrendszert alakítsanak ki.

A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány jelentősen megemeli a szakdolgozói béreket:

négy év alatt összesen 72 százalékkal az idei alapbérhez képest.

Mint mondta, a béremeléssel céljuk az utánpótlás-növelés is, ugyanakkor ez csak egy intézkedés a sok közül: a kormány például a lakhatás megkönnyítését is célul tűzte ki.

Az elmúlt években is jelentős bérfejlesztések voltak, például 2010 óta az orvosok fizetése 2,5-szeresére nőtt, a szakdolgozóké pedig kétszeresére – emlékeztetett. Az idei kórházi konszolidációval kapcsolatban elmondta, az intézmények eladósodásának hátterében több ok is húzódhat,

ezeket nagyon pontosan fel kell mérni és biztonságos, hosszú távon is hatékony gazdálkodást kialakítani.

Szükség van az egészségügyi intézmények felett ellenőrző pozíciót betöltő személyekre, akik azonban nem olyan hatáskörrel bírnak majd, mint más ágazatok kancellárjai. Ezt az intézkedést az után tudják majd bevezetni, ha elkészül a tizenöt legjobban eladósodott kórház értékelése – közölte a miniszter.

Kásler kijelentette: át kell nézni a kórházak pénzügyi viszonyait, de nem úgy, mint egy gyárat vagy iskolát, hiszen az egészségügy egészen speciális helyzetben van. Ez a helyzet két alapvető, ám sokszor nem szinkronban lévő törvényszerűségből fakad:

az egyik, hogy minden beteget el kell látni, ez számít prioritásnak. A másik viszont az, hogy a kórház nem vállalhat kötelezettséget olyan ellátásra, amelyre már nincs fedezet.

A szinkront a teljesítményvolumen-korlát rendszere is megbontja, hiszen emiatt gyakran egyre magasabb progresszivitású intézményekbe terelik a betegeket. Az adósságállomány ebből is fakad, illetve az áremelkedésekből is – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: ezért is döntött a kormány az egészségbiztosítási kassza keretének 34 milliárd forinttal történő megemeléséről.

Mint elmondta, a nyugdíjas korú ápolók és orvosok továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban nem terveznek jogszabályt módosítani. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a háziorvosok jelentős része nyugdíjkorhatár felett van, és számukra továbbra is biztosítják a foglalkoztatást.

Az elvándorlás az utóbbi években jelentősen csökkent mind az orvosok, mind az ápolók esetében.

A hálapénzrendszert úgy lehet kiiktatni, ha a béremelésekkel elérik azt a színvonalat, amikor nem lesz már szükség erre, ez azonban nem néhány év munkája – mondta Kásler Miklós.