Nagy István szerint csak így lehet gazdálkodni Magyarországon

Különleges időszakban tölti be Magyarország az Európai Unió elnöki tisztségét: a választások lezajlottak, de az új testületek még nem álltak fel. Nagy szerepük van tehát az agrárminisztereknek, a december 9-i ülésen így már új intézkedéscsomagot tárhatnak az új uniós biztos elé – kezdte beszámolóját Nagy István agárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában.

Elsőként arról beszélt, divatos lett a mezőgazdaság teljesítményét becsmérelni és elhallgatni, ezért nyilvános, ellenőrizhető, cáfolhatatlan tényeket ismertetett. 

A magyar agrárium területi termelékenysége 84 százalékkal növekedett 2010 óta, és nem álltak le a fejlesztések sem. Fejlődik a magyar állattenyésztés is, amely az agrárium kibocsátásának 38 százalékát adta – ez számít az uniós csatlakozásunk óta a legjobb eredménynek. Már nem igaz az, hogy csupán alapanyag-exportáló ország vagyunk, miután a feldolgozott termékek aránya 72 százalék fölé emelkedett.

Kitért a gazdatüntetésekre is, amelyek eredményeket hoztak az adminisztráció egyszerűsítése terén, és elejét vették az újabb gazdaellenes intézkedéseknek (mint ismert, az ukrán gabona térnyerése nyomán indult a tüntetéshullám). Ezzel párhuzamosan nőtt a magyar gabonaexport, a raktárak telítettsége már csak 8,7 százalékos volt – ebben szerepe volt az ukrán importtilalom fenntartásának is. Az év elején zajló gazdatüntetések eredménye, hogy az adminisztratív terhek könnyítésére lehetőség nyílt, ez volt a KAP-egyszerűsítés, amely a vonatkozó szabályok kiigazítására is irányult. Közvetlen javaslattételre is lehetőség nyílt, Magyarország például 45 javaslatcsomagot nyújtott be a belga elnökségnek. Az agrártárca a nyár elején tájékoztatta a gazdákat az uniós szabályegyszerűsítésekről.

– emelte ki Nagy István.

A tárcavezető szólt arról is, hogy 2021-től megháromszorozódtak a vidékfejlesztési pályázatok. Kiemelt cél, hogy a 2020-as általános mutatókhoz képest az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték másfélszeresére bővüljön 2027-re, ám ez már 2024 végére teljesülhet.

A klímaváltozás kapcsán a miniszter elmondta, idén is aszállyal kellett megküzdeni a délkelet-európai régiónak és hazánknak is. A délkeleti megyék már év elején nem kaptak elegendő csapadékot, a július viszont egyáltalán nem hozott esőt, miközben megtöbbszöröződött a hőségnapok száma. 

A legnagyobb aszálykárt egyébként 2022-ben mérték, amikor egymillió hektár volt érintett. A miniszter szerint ezért fontosak a vízmegtartás mellett az erdőtelepítés irányába tett erőfeszítések. Az uniós forrásokkal együtt jelentős összeg jut kárenyhítésre: idén 115 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást – tette hozzá az agrárminiszter.

A víz egyre inkább kulcskérdés – hívta fel rá a figyelmet, majd azzal folytatta, ezért támogatják az öntözésfejlesztési beruházásokat: a régi rendszereket szinte teljesen felújították, és újabb területeken építették ki.

Törvény garantálja, hogy 

• ne a termelő viseljen minden kockázatot, 
• a felvásárló szankcionálható legyen, ha késve fizet.

A termelők védelme az alapanyag-feldolgozók kiszámítható működéséhez is hozzájárul – jegyezte meg a miniszter. Sikerült ugyanis elérni azt is, hogy a kis és közepes gazdaságok további forrásokhoz férjenek hozzá. Az őstermelők egyszerűsített adózási rendszere is hozzájárul a terhek csökkentéséhez. Megemlítette még azt is, hogy nőtt a közepes méretű gazdaságok (50–500 hektár) száma, míg a nagyon nagyoké vagy a nagyon kicsiké csökkent.

A kifizetéseket egyszerűsíteni kell ahhoz, hogy a KAP gazdabarát rendszer lehessen – vonta le a beszámoló egyik legfontosabb következtetését a miniszter. Nagy-Britannia korábbi elképzelését (miszerint felhagynak a termeléssel) felülírta az orosz–ukrán háború kitörése, ennek alapján Nagy István úgy véli, kiemelt ágazat lehet az agráriumból úgy, hogy egyre kisebb szerepet szánnak neki. Vissza kell térni a józan ész politikájához.