Kiszivárgott: ez lehet a 2025-ös minimálbér-megállapodásban

Gyakorlatilag megállapodtak minden részletkérdésben a munkaadók és a szakszervezetek a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülését követően, így megszületett a minimálbér és garantált bérminimm emeléséről szóló 2025-ös megállapodás, ami 2016 után ismét több éves lesz – tudta meg a Világgazdaság. Bár csütörtök kora délután még úgy tűnt, hogy nem minden szervezet fogadja el a megállapodás feltételeit, ugyanis vonakodott a Magyar Szakszervezeti Szövetség mellett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is, információink szerint végül minden szervezet belement az alkuba.

Ugyan a megállapodást még hivatalosan nem írták alá, de a tartalmi elemekben megegyeztek a felek, ennek megfelelően:

• 2025. január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266.500 forintról bruttó 290.800 forintra,
• 2026-ban 13 százalékkal bruttó 328.600 forintra,
• 2027-ben további 14 százalékkal 374.600 forintra emelkedik. A jelenleg számítások szerint addigra várhatóan 750 ezer forint körül lesz Magyarországon a rendszeres bruttó átlagbér.

Eldőlt, hogy a garantált bérminimum megmarad, emelésének mértékéről továbbra is évente döntenek a VKF keretein belül, a megállapodás ugyanakkor tartalmazza azt kitételt, hogy a jövőben növelik a kollektív szerződéses lefedettséget Magyarországon.

Abban állapodtak meg a felek, hogy a béremeléseknek a növekedésen és a vállalati hatékonyságjavuláson kell alapulnia a jövőben.

Minimálbér 2025: az uniós irányelv miatt siettek a szakszervezetek és a munkaadók

Idén minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén elindultak a minimálbér-tárgyalások, a nagy sietség oka az volt, hogy november 15-ig kész terveket kellett kidolgozniuk a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az uniós minimálbér-irányelv gyakorlatba történő átültetéséről. Ennek keretében kellett dönteniük arról, hogy mi lesz a sorsa a garantált bérminimumnak, hány éves bérmegállapodás kötnek, továbbá meg kellett határozni azt is, hogyan tervezik felzárkóztatni a hazai minimálbért. Bár az unió pontosan nem határozta meg ennek a forgatókönyvét, csak ajánlásokat fogalmazott meg, a munkaadóknak és a munkavállalói érdekképviseletek szeptember közepén abban állapodtak meg, hogy 

Emellett meghatározták azt az időszakot is, amely a viszonyítási alap lesz majd: a tárgyalások megkezdésének időpontjától számított négy negyedévnek a rendszeres bruttó átlagkereseti adata.

Eldőlt: marad a garantált bérminimum

Annak ellenére, hogy úgy tűnt kezdetben, hogy mindkét oldalon van fogadókészség a garantált bérminimum megszüntetésére, amely már tavaly felmerült a szakszervezetek részéről, időközben egyre inkább lekerült a napirendről.

– mondta szeptember közepén Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, aki szerint legfeljebb kisebb technikai módosításokat tervez a kormány, jogszabály-módosításokra csak a következő években kerülhet sor. Addig, amíg az új rendszer nem alakul ki, egy átmeneti időszak jön, ami kellő felkészülési időt tenne lehetővé a felek számára. Hogy végül nem szűnt garantált bérminimum, az annak is köszönhető, hogy egyelőre nem állnak fent a feltételei, másrészről a kormány sem igazán támogatta, hogy a jelenleginél nagyobb beleszólást kapjanak a szakszervezetek az egyes bértételek meghatározásába.

Nagy Márton: ezer euró lehet a minimálbér Magyarországon

A kormány is időközben egyre hangsúlyosabban kezdett el kommunikálni a kérdésben. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter először szeptember 17-én beszélt arról, hogy 2028-ra ezer euró lehet a minimálbér Magyarországon. A tárcavezető által felvázolt bérpálya egy olyan modell alapján történt, ami évente átlagosan 12 százalékos minimálbér-emeléssel számolt. Ez egyébként következett a három éves bérmegállapodásból is, a mostani számítások szerint ugyanis 2027-re a minimálbérnek eleve el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, akkorra a kötelező legkisebb munkabér összege várhatóan 375 ezer forint lesz, majd egy további 10 százalékos emeléssel 2028-ban meghaladhatná a 400 ezer forintos határt.

Orbán Viktor: nekünk magas céljaink vannak

Később a miniszterelnök is továbbment ennél.

– mondta Orbán Viktor a geszti kihelyezett kormányülést követő első rádióinterjújában október elején, a kormányfő szerint ugyanis két-három éven belül elérhető az egymillió forintos átlagbér Magyarországon, éppen ezért szorgalmazta a kormány, hogy többéves bérmegállapodást kössenek a szakszervezetek és a munkaadók. Ezért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kapta feladatául, hogy a mostani év végéig hozza tető alá ezt a megállapodást. 

Orbán mondatai élénk számolgatás következett, hogy milyen forgatókönyv alapján jöhet össze az egymilliós átlagfizetés elérése, amiben számtalan nyitott kérdés volt. Később Nagy Márton pontosította, hogy mit is értett a kormányfő az egymillió alatt, azaz nem az átlagbérek, hanem a bruttó átlagkeresetek esetében érhetjük el az egymillió határt. Ezt a tárcavezető a Év Felelős Foglalkoztatója díj átadásán reálisnak nevezte, ugyanakkor azt is hozzátette: „igen, szeretnénk, ha emelkedne a fizetések vásárlóereje, de olyan bérnövekedés elképzelhetetlen, ami nincs összhangban a gazdasági növekedéssel”.

A harmadik GDP-adat után keményítettek be a vállalkozók

A minimálbér-emelések sorozata kapcsán sokáig úgy tűnt, hogy mindkét oldal számára elfogadható kompromisszum következő években 10-12-14 százalékos minimálbér-emelési modell. Ez borult fel a harmadik negyedéves, vártnál sokkal rosszabb GDP-adattal. Kiderült ugyanis, hogy a magyar gazdaság még mindig nem tud felpörögni, emiatt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége keményebb álláspontot vett fel a tárgyalások során. Pedig Rolek Ferenc a Világgazdaság Bruttó című podcast műsorában eleve vitatta, hogy szükség van-e egyáltalán évente 12 százalékos átlagos minimálbér-emelési tempóra, amellett érvelt, hogy átlagosan 8 százalékos emelés elegendő lenne, legalábbis a gazdaság teljesítőképessége alapján ennyi az indokolt.

Adócsökkentést kértek a munkaadók

Ennek ellenére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak nem zárta ki, hogy két számjegyű mértékben emelkedjen a minimálbér 2025-ben, bár azt is hozzátette, hogy ehhez a kormányzatnak is hozzá kell járulnia, ha nem is adócsökkentés, hanem valamilyen kkv-kat segítő támogatásokon keresztül. Anélkül a vállalkozók csak 8 százalékos csak emelést adnának meg.

Végül most hétfőn jöhetett el az áttörés a tárgyalásokon, amikor mindhárom oldal tett engedményeket, és elindult a megállapodás szövegezése. Hogy mennyire hektikus volt a tárgyalások menete az elmúlt hetekben, az is jól mutatja, hogy még szerda délelőtt is úgy tűnt, hogy kudarcba fulladnak az egyeztetések, miután a munkavállalói oldal számára elfogadhatatlan ajánlatot tettek le a vállalkozók.