Már nem a sztrádaépítés a legfontosabb

Az ezredforduló óta a korábbi mintegy két és félszeresére nőtt a magyarországi autópályák hossza – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) települési infrastruktúra-ellátottságról készült kiadványában. A növekedés messze nem volt egyenletes: a pályák hossza már

a 2000 és 2010 közötti években felfutott 448 kilométerről 1067-re, akkortól 2018 végéig 130 kilométernyivel bővült.

Az okokra a kiadvány nem tér ki, de ismert, hogy miközben a 2000-es években az autópálya-rendszerben lévő nagy hiányosságokat kellett pótolni, azt követően – ahogyan jelenleg is – a hálózat kiteljesítése, illetve az új igényekhez való igazítása a cél.

A vizsgált tizennyolc éves időszak végén öt és félszer olyan hosszú volt a hazai autót-hálózat, mint 2000-ben. Az építés lendülete ez esetben is az első tíz évre esett, amikor 57 kilométerről 205-re bővült a infrastruktúra. A következő négy év jelentősebb előremozdulás nélkül telt el, majd újabb projektek startoltak el, amelyeknek köszönhetően a múlt év végére 312 kilométernyi autóút állt rendelkezésre. Az autópályák és autóutak használatát 682 csomóponti ág, illetve pihenőút könnyíti meg, csaknem háromszor annyi, mint 2010-ben. Szerény növekedést mutatnak a másodrendű főutak: tavaly decemberig 4831 kilométert ért el az együttes hosszuk. Az elsőrendű főutak esetében rosszabb a kép, ezek 2156 kilométeres hossza ugyanis tizenhét kilométerrel marad el a 2000-es adattól, és kisebb csökkenést jelez az egyéb közutak közel 23 ezer kilométeres hossza is. Az utóbbiak teszik ki a több mint 32 ezer kilométeres országos közúthálózat csaknem kétharmadát, ami kicsivel szintén elmarad az ezredforduló mutatójától. Fontos hozzátenni, hogy a közutaknál nem elsősorban az egyébként is jelentős hálózat bővítése, hanem a karbantartása a cél.

Az önkormányzati tulajdonú helyi közutak hossza folyamatosan nő.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható