Új utakon a könyvvizsgálat: már előre kell gondolkodni

A KPMG csoport Magyarországon az üzleti évben 26 milliárd forintos árbevételt ért el, ebből 15 milliárd forintot a nemzetközi üzletág, főleg a szolgáltató központ hozta. A szolgáltató központ egyre több globális cég auditját végzi Budapestről – emlékeztetett a szakember. Az üzletág jelenleg a társaság árbevételének 39 százalékát biztosítja. Míg 2003-ban a bevétel 62 százalékát adta a könyvvizsgálat, az idei üzleti évben 24 százalékot tett ki a bevételekből. 12 százalékot az adó- és jogi tanácsadás adott, s a bevételek negyedét az egyéb üzleti tanácsadási üzletág adott.

Összárbevételt tekintve a társaság ma a Big4 társaság között élen jár, ami az üzletági bevételekből látható több lábra állást megcélzó stratégiának köszönhető.

A szolgáltatói központ budapesti letelepedésének egyik fő indoka az volt, hogy a külföldi fiatalok szeretnek Budapesten élni. A másik komoly tényező a döntés mellett volt, hogy a magyar fiatalok szakmai képzettsége nemzetközi szinten magas. Az alacsony munkaerő-költség olyan területen, mint amilyen központot a KPMG üzemeltet ma már nem versenyképességi kérdés, s az adóoptimalizálási lehetőségek a szolgáltatóközpont Budapestre hozásáról szóló döntésben csak sokadik tényezőt jelentették.

A bevételeken belül a már említett szolgáltatóközponti eredményesség mellett a banki auditok hoztak legjelentősebben a konyhára – mindkét terület bevételei 50 százalékkal bővültek.

A hátunk mögött hagyott évben a biztosítási piacon volt a legkomolyabb, 181 százalékos növekedés, köszönhetően annak, hogy a szektor átáll az IFRS 2017-es számviteli szabvány alkalmazására – mondta Robert Stöllinger.

Rózsai Rezső, a KPMG új első számú vezetője szerint a gazdasági, szabályozási változások mellett egyre hangsúlyosabban kerülnek elő a társadalmi elvárások – a nem megfelelő teljesítés ezen a területen ugyan közvetlen büntetéssel nem jár, ám a bevételekre gyakorolt hatásuk jóval jelentősebb, ráadásul idővel a társadalmi elvárások sok esetben jogszabályokban testesülnek meg. Ebben a helyzetben felértékelődik a tanácsadás: a KPMG vezetője szerint annak köszönhetően, hogy széleskörű szakmai kompetenciákkal rendelkeznek, ezért képesek rendszerszintű tanácsokat adni az ügyfeleknek, akiknek komplex tudásra van szükségük. A válságra viszonylag könnyű felkészülni, ennél sokkal komolyabb a jelenleg tapasztalható rendkívül gyors növekedés által változásokat lekövetni.

A könyvvizsgálat továbbra is meghatározó lesz a KPMG munkájában, ám az elvárások itt is jelentős mértékben megnövekedtek.

A korábbi évekhez képest ma már nem elfogadható a szabályozók és a sajtó számára, hogy a feltárt problémák a rendelkezésre álló könyvvizsgálói eszközökkel nem volt feltérképezhető.

Ma a digitalizáció révén a korábbi szúrópróba szerű ellenőrzések helyett, immár lényegében a könyvvizsgált ügyfelek minden adata rendelkezésre áll, amelyekből adatelemzés révén már nem csak a múltra visszamenőleges véleményt tudnak adni, hanem az időben előrevetítve tudnak jelzéseket adni, arról, milyen lépéseket lenne érdemes meglépni, hogy elkerülhetőek legyenek a későbbi problémák. Ami ugyanakkor érdekes: minden új megoldás, nagyon hamar elvárássá válik, s ez a magyarázata annak Rózsai Rezső szerint, hogy

a digitalizáció előrehaladtával sem csökken az alkalmazotti létszám.

A másik oldalon ugyanakkor ez az állandó változás ismét vonzóvá teheti az a könyvvizsgálói munkát a szakember szerint.

Beer Gábor, a tanácsadási üzletágat vezető partnere szerint a Facebook Libra e-pénz megoldásának piaci, szabályozói fogadtatása kapcsán vannak olyan szabályozói követelmények, vélemények, amelyekre fel kell készülni, A cél az, hogy egyfajta menedzselt bizonytalanságot tudjanak nyújtani az ügyfeleknek.

A másik fontos tanácsadói feladatként Beer Gábor azt jelölte meg, hogy a hagyományos iparági szereplők és az IT-vállalatok közötti párbeszédet moderálják, miután a két terület szakmai tudása, nyelvezete olyan mértékben eltér, hogy komoly a veszélye annak, hogy az érintettek elbeszélnek egymás mellett, amelynek köszönhetően a megszülető megoldással senki nem lesz elégedett.

Az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat is komolyan változik, ma egyre több adatot kap meg valós időben a NAV az online pénztárgépekből, az EKÁER rendszerből és az online számlákból. Az adatok elemzése viszonylag gyorsan kimutatja azokat a jellemzőket, amelyek révén az eddigieknél sokkal pontosabban meghatározó, ki az aki csak megtévedt, s ki az, aki szándékosan kerüli a legális megoldásokat.

Ennek köszönhetően ma a NAV a korábbi géppisztolyát távcsöves puskára cserélte.

Külön problematikát jelent a nemzetközi vállalatok adózása. Beer Gábor szerint ennek magyarázata, hogy a jelenlegi adókörnyezet kialakítása a '70-es, '80-as években kezdődött, az azóta kiépített struktúra nem képes megfelelő választ adni a jelenlegi munka-megosztásra. Vannak olyan megoldások, amelyeknél tagállami megoldások lesznek a minták – Beer Gábor szerint Magyarország például élen járt a reklámadó bevezetésével, s most jó eséllyel az EU tagországok többsége is bevezet majd valamilyen hasonló szabályozást.

Arra a kérdésre, hogy mennyire reális az adóhatósági bevalláskészítés, Beer Gábor szerint az online számlák adatai alapján az alap áfa-bevallást elkészítheti majd a NAV. A későbbiekben elképzelhető a társasági adó meghatározása is, ám a szakember hangsúlyozta, ez az ajánlás jó eséllyel csak az egyszerűbb vállalkozások számára lehet megoldható.