A kkv-k innovációját erősítené a kamara

Alig marad innovációra pénz a hazai kisebb cégeknél, mert legtöbbjük elsősorban a túlélésre köti le az erőforrásait, így innovációra már nem marad. A javaslatainkkal ezen szeretnénk változtatni – mondta a Világgazdaságnak Herbály István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kutatásfejlesztési és Innovációs Kollégiumának elnöke, miután négy konkrét programpontot fogalmaztak meg a gazdaság újraindítása érdekében. A szakember rámutatott: nincs olyan innováció, amelyből biztosan termék lesz. Műszakilag tízből csak kettő lesz sikeres és szakmailag is megoldható, de ezt a kockázatot sem a cégek, sem az innovációt finanszírozó intézmények nem vállalják.

Az innovációs munkacsoport a megyei műszaki fejlesztési alap újraélesztését javasolta, amelyből a kis- és középvállalkozások (kkv) juthatnának gyorsan támogatáshoz.

Ilyen alap Baranya megyében már működött, és kifejezetten eredményes volt. Olyan cégek indultak be a segítségével, amelyek azóta is stabilan működnek, és viszonylag nagyra nőttek. A programcsomag az innovációs Széchenyi-kártya bevezetése mellett az innovációs voucher-szisztéma újraindítását is tartalmazza, amely 20 millió forintig támogatná az érintett cégeket.

A szakember szerint az a vállalkozás kapna vouchert, amelynek van egy ötlete, de a prototípus elkészítésére nincs pénze.

A vouchert innovációs szolgáltatónál használhatná fel, amely lehet egyetem, kutatóintézet vagy k+f-fel foglalkozó cég. A fizetést a közreműködő szervezet teljesítené.

Általában 5-10 millió forintról van szó ezeknél a projekteknél.

Magyarországon már működött hasonló rendszer innocheck néven. A javaslatcsomag szerint ezenfelül a Vinop- és egyéb pályázatokon előnyben kellene részesíteni a hazai gyártású termékeket, mert így a know-how és a hozzáadott érték is belföldön hasznosulhatna.

A kamarai elnök bevonná a nagyvállalatokat és az egyetemeket is a kkv-k innovációjának finanszírozásába. Az egyetemek előnye – mutatott rá Herbály István –, hogy úgy kapják meg a forrásokat, hogy nem kell indikátorokat vállalniuk. Ezzel az egyetemeket is piaci lábú kutatások indítására lehetne ösztönözni. Az innováció területén a multiknak nagyon ritkán vannak beszállítóik a hazai kkv-szektorból, pedig a nagyvállalatoknál általában a forrás, a kkv-knál pedig az ötlet és a tudás van. Ezt a két dolgot szerinte össze lehetne hozni.