Lesöpörte az asztalról a Facebook ellen állami és szövetségi szinten megfogalmazott trösztellenes vádakat az ügyben eljáró washingtoni bíróság, ezzel ideig-óráig biztosan elhárul a közösségi médiában piacvezető óriásvállalat feldarabolásának veszélye.
A bejelentés nagy megkönnyebbülés okozott mind Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató, mind a jól összerakott cégbirodalom esetleges szétszedése miatt aggódó befektetők számára.
Ezt jelzi, hogy az ítélet kihirdetését követően raliba kezdett az árfolyam, amely négy százalékos emelkedést követően a cég történetében először lépte át az ezermilliárd dolláros piaci értéket. A névadó közösség oldal mellett többi között az Instagramot és a WhatsApp kép-, video- és üzenetmegosztó portálokat üzemeltető Facebook ellen benyújtott kereset jogilag elégtelen és egy ilyen súlyos döntés meghozatalhoz értékelhetetlen James Boasberg bíró véleménye szerint szerint. Ő úgy látja,
a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) nem tudta igazolni, hogy a Facebook a közösségi médiában erőfölényes helyzetben lenne.
Az elutasító ítélet mélyütésként érte a politikusokat, akik már Donald Trump elnöksége idején is aggodalommal követték, amint évek alatt gigantikussá és nehezen ellenőrizhetővé tették a technológiai szektor olyan óriásait, mint a Facebook, a Google, az Amazon vagy az Apple. Az ilyen erőcentrumok megregulázási szándéka bakancslistás feladatnak számít, az adatkezelési és adatvesztési, botrányok, a riválisok piaci kiszorítását célzó stratégiák, az ügyfélkezelés elégtelensége és
számos egyéb esetben a dollármilliárdos bírságok mellett csak „szent ígéretek” születtek, hogy kezelik az épp a fejükre olvasott problémákat.
Az adu ász a feldarabolás jelentette fenyegetettség volt, de ezt a lapot most kiütötték ki a politika kezéből. Igaz, a lapot fel lehet venni a földről és le lehet porolni. Méghozzá hamarosan, hiszen a bíróság lehetőséget adott az FTC számára, hogy július 29-éig panasszal éljen, amit a főügyészség – szóvivője szerint – mérlegelni fog. Az FTC sem adja fel, de előbb számba veszi a lehetőségeit.
Boasberg ugyanakkor időmúlásra hivatkozva elutasította több állam keresetét is, amelyek az Instagram és a WhatsApp kilenc, illetve hét évvel ezelőtti felvásárlását most támadták meg. Ők e témában újabb keresetet nem nyújthatnak be. A feltörekvő rivális Instagramért egykor egymilliárd, a WhatsAppért 19 milliárd dollárt adtak. A Facebook a maga részéről a per mielőbbi lezárását sürgette, hiszen alaptalannak bizonyultak az ellene felhozott kormányzati vádak.
Ami így nem teljesen igaz, amint a bíró is jelezte, a felperesek kevés tényadattal támasztották alá a keresetüket.
Nem igazolták például, hogy a Facebook piaci részesedése valóban meghaladja a 60 százalékot, de ezt a július végéig még megtehetik. A Facebook felvetette, hogy
az FTC egyáltalán eljárhat-e hatósági jogkörrel a vállalat akvizíciói során, de Boasberg szerint ezt a jogot nem lehet elvonni tőlük. Jelenleg a Google ellen van folyamatban még hasonló trösztellenes per az Egyesült Államokban.
A Biden-adminisztráció eközben újabb lépéseket tervez, elnöki rendelettel adnának az eddigieknél is több jogkört a szövetségi hatóságok kezébe, kötelezve őket a felvásárlások, fúziók versenyre káros hatásainak feltérképezésére és az ezek elleni fellépésre. Biden erős bizalmi embereit kérte fel a monopóliumellenes harc lefolytatására, így június elején Lina Khant nevezte ki az FTC elnökévé, míg Tim Wu pedig az elnök versenypolitikáért felelős különleges tanácsadójaként folytathatja a Big Tech vállalatok elleni küzdelmét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.