Rendszerességre próbálnak nevelni a bankok

Szinte minden nagyobb bank kínálatában megjelentek már a befektetési jegyek vásárlására épített rendszeres megtakarítási programok, ami hosszabb távon módosíthatja a lakosság portfóliójának összetételét is – derül ki a pénzügyi szolgáltatók honlapjain szereplő tájékoztatókból. E konstrukciók működése nem túlságosan bonyolult:

az ügyfélnek minden hónapban, az általa megadott napon vonják le a folyószámlájáról a megjelölt összeget, és egy, az általa megadott befektetési alapban helyezik el.

Az ügyfél a kockázatviselési hajlandóságának megfelelően választhat a megadott alapok közül, és persze a megtakarításait több konstrukció között is megoszthatja. Az ily módon rendszeresen megtakarítóknak csak két feltételnek kell megfelelniük: egyrészt értékpapírszámlát szükséges fenntartaniuk a kiválasztott hitelintézetnél, másrészt biztosítaniuk kell, hogy a megadott időpontban legyen fedezet a bankszámlájukon.

A rendszeres megtakarítási programoknak több előnyük is van az ügyfél szempontjából: az egyik, hogy ő maga határozhatja meg, hogy mennyi pénzt hajlandó rendszeresen félretenni, miközben a kockázatviselési hajlandóságának megfelelően választhat az egyes konstrukciók közül. A felhalmozott megtakarításhoz pedig gyakorlatilag bármikor hozzáférhet, és persze megváltoztathatja a befektetésre szánt havi összeget is. Annak köszönhetően pedig, hogy az általa befektetett pénzt automatikusan valamilyen befektetési alapban helyezik el, érdemi hozamot is elérhet a megtakarításán.

A rendszeres megtakarítási programjaikkal a korábban népszerű, betéti alapú megtakarítási számlákat próbálják kiváltani a bankok. Utóbbiak lényege az volt, hogy a folyószámlabetétekénél magasabb, a lekötött betétekétől viszont némileg elmaradó éves kamatot lehetett elérni abban az esetben, ha az ügyfél az adott hónapban növelte, vagy legalább nem csökkentette a számláján lévő egyenleget. A tartósan alacsony kamatkörnyezetben ugyanakkor

a klasszikus, betéti alapú megtakarítási számlák nagyon sokat veszítettek vonzerejükből, hiszen a szabad szemmel alig látható éves kamatokkal nehéz motiválni a rendszeres takarékoskodást.

Az újabb konstrukciók megjelenése viszont némileg javíthat a háztartások megtakarítási portfóliójának összetételén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanis még mindig nagyon sok a befektetés nélkül tartott pénzeszköz a lakosságnál: így például a közel 6000 milliárd forintnyi készpénzállomány a teljes portfólió 8,6 százalékát adta a második negyedévben, de meghaladta a 18 százalékot a bankbetétek részesedése is. (Utóbbiak nagyjából háromnegyede lekötés nélküli folyószámlapénz.)

Biztató ugyanakkor, hogy az MNB vonatkozó statisztikái szerint a július végéig tartó egy év alatt több mint 17 százalékkal gyarapodott a háztartásoknál lévő értékpapírok mennyisége, amelyben a kedvező tőkepiaci mozgások mellett közrejátszottak a friss vásárlások is. Ezen belül a befektetési jegyek állománya 16,6 százalékkal, 4300 milliárd forint közelébe nőtt egy év alatt, amelyben jelentős szerep jutott a friss tőkeelhelyezéseknek is.