Megszólalt a bíróság: ezért dobták vissza Bigéék kérelmét

A felperesek által előadott indokok és az alátámasztásukra csatolt okirati bizonyítékok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a bíróság mérlegelhesse az azonnali jogvédelem biztosításának szükségességét – ezzel indokolta a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya a VG érdeklődésére, hogy a bíróság miért utasította vissza december végén a Nitrogénművek csoport azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) műtrágyakartellügyben meghozott határozatával szemben. 

Az ügy tavaly októberre nyúlik vissza, amikor a GVH bejelentette, hogy a teljes hazai műtrágyapiacot érintő összejátszást tárt fel, amely 2009 és 2016 nyara között zajlott. 2017 őszén indult a versenyfelügyeleti vizsgálat 11 társaság ellen. Közülük végül nyolc kapott bírságot, amely együtt rekordösszegre, 14,1 milliárd forintra rúgott. 

A hivatal leginkább hat, Bige László vállalkozó érdekeltségébe tartozó vállalatot talált sárosnak, mivel megállapításai szerint ezek szervezték a kartellt. Az üzletember cégeire összesen valamivel több, mint 11 milliárd forint bírságot rótt ki a versenyhatóság. A többi elmarasztalt vállalkozás (a Hőgyészi Agrokémia Kft. és a Cargill Magyarország) a november végi határidőig rendben befizette a rá eső büntetést. 

A Bige csoport viszont ezt nem tette meg, és keresetet nyújtott be, egyúttal azonnali jogvédelem iránti kérelemmel fordult a bírósághoz.

Ennek lényege kettős volt: egyrészt a bírságösszeg végrehajtása nem foganatosítható a kérelem elbírálásáig, másrészt, ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, a halasztó hatály akár több évre, a jogerős döntésig is érvényben maradhat. Ez azonban nem következett be, miután a Fővárosi Törvényszék december végén kimondta, hogy a Nitrogénművek csoportnak fizetnie kell. 

Csakhogy ez még mindig nem a végleges helyzet, ugyanis az elsőfokú ítélettel szemben Bigéék fellebbezéssel éltek a Kúriánál. A cégcsoport a Napi.hu-nak a termelés fenntartásával indokolta a lépését. Mint írta: 

A bírság összege a vállalatcsoport számláin rendelkezésre áll, ugyanakkor a rendkívüli energiapiaci helyzet olyan szintű kockázatokat jelent az iparágban, amelyek kezelésére a vállalat nem készülhetett fel előre, és minden forrásra szüksége van a megnövekedett költségeinek finanszírozásához.

Vagyis lassan három hónappal a GVH elmarasztalása után a Nitrogénművek Zrt. és a konszolidációjába bevont vállalkozások továbbra sem egyenlítették ki a 11 milliárdos számlát, sőt, a jogi lehetőségeket kihasználva újabb és újabb időt nyernek az utalásig.

Jelen állás szerint biztosan nem kell még januárban sem fizetniük, mivel az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elbíráló fővárosi törvényszéki határozat elleni fellebbezést a Kúria a felterjesztéstől számított harmincnapos határidőn belül értékeli. Ez, tekintettel a december 24. és január 1. közötti téli ítélkezési szünetre – amely időszak nem számít bele a határidőkbe – csak majd valamikor februárban lesz esedékes.

Pedig a GVH súlyos körülményeket tárt fel a műtrágyakartellban. A Nitrogénművek és a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták a viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetnek tovább. A műtrágyakartell esetében a versenyhivatal arra is rámutatott, hogy a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a magyarországi gazdák a jogsértés időtartama alatt a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest magasabb árakkal szembesülhettek. Sőt, mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével továbbgyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva a fogyasztókat.