Kiderültek a részletek: harminc napja van a Ryanairnek, hogy fizessen
Harminc napon belül köteles befizetni a Ryanair a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Főosztálya által rá kiszabott 300 millió forintos bírságot – olvasható a hivatal döntésében. A határozat nyilvánosan elérhető a fogyasztóvédelmi portálon. A dokumentumot a bank360.hu találta meg az elsők között.
Az óra a határozat véglegessé válásától, augusztus 8-ától ketyeg.
Tehát legkésőbb szeptember 7-ig az Írországban bejegyzett légitársaságnak ki kell egyenlítenie a büntetést, az utalásnak be kell érkeznie a kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.
A Fogyasztóvédelmi Főosztály kiemelte, hogy a bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ha a bírságösszeg a jelzett időpontig nem érkezik meg a fenti számlára, behajtása iránt intézkedés kérhető, mivel a bírság és a késedelmi pótlék adó módjára behajtandó köztartozás.
A hivatal egy másik, szűkebb határidőt is szabott a társaságnak: 15 napja van arra, hogy az eljárás során észlelt félrevezető tájékoztatás megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a fogyasztóvédelmi főosztályt értesítse.
Miért marasztalta el a fogyasztóvédelem a Ryanairt?
A június 10-én hivatalból indult vizsgálatban feltárt tényállás bizonyítja, hogy
a Ryanair megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt,
és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. A hivatal szerint a fapados légitársaság az utasoknak kiküldött tájékoztatásában azt a látszatot keltette, mintha ő lenne az extraprofitadó, alanya és neki kellene megfizetnie az extraprofitadót. Így annak mértékét jogszerűen hárítja át, az Általános szállítási feltételeinek megfelelően. Csakhogy a vonatkozó kormányrendelet egyértelműen fogalmaz, és rögzíti,
hogy nem a légitársaságok, hanem a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetek az extraprofitadó alanyai.
Ezért a hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége is a földi kiszolgálási tevékenységet végző vállalkozásokat terheli. Erről egyébként a VG is írt korábban. A Fogyasztóvédelmi Főosztály álláspontja szerint mivel nem a társaság az extraprofitadó alanya, nem hivatkozhatott megalapozottan arra, hogy átháríthatja az utasokra az adót, hiszen a cég vonatkozásában az extraprofitadó úgy jelenik meg, mint a földi kiszolgáló partnere oldalán felmerülő költség.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a földi kiszolgálást végző vállalkozások a gyakorlatban csupán köztes szereplők, amelyek kvázi befizetőként továbbítják a légitársaságok által önbevallásos módon kalkulált adó összegét az államkasszába.
Torz információk alapján hoztak döntést az utasok
Mindenesetre a Fogyasztóvédelmi Főosztály álláspontja szerint a Ryanair járataira érvényes foglalással rendelkező utasok esetében jogszerűtlen volt, hogy a társaság további költség megfizetésére szólította fel őket. Hiszen a repülőjegyük megvásárlását követően további összeg megfizetésétől tette függővé a szerződés teljesítését. Azonban a cég mindezt egy megtévesztő tájékoztatással indokolta, ami alkalmas a fogyasztók ügyleti döntésének torzítására.
Ha a fogyasztóra jogszerű módon terheli tovább az adót egy vállalkozás, a fogyasztó – nagy valószínűséggel – a körülményeket elfogadva fog dönteni a fizetési kötelezettségének teljesítéséről, különösen akkor, ha fizetési kötelezettségét a vállalkozás egy általános szerződési feltételben foglalt kikötéssel is alátámasztja.
Vagyis a Ryanair tisztességtelensége éppen a jogszerűség látszatának keltésében rejlik. A konkrét ügyben folytatott kereskedelmi kommunikációja pedig egyértelműen azt a benyomást keltette az utasok körében, hogy jogszerűen jár el, és jogszerűen kívánja velük megfizettetni az extraprofitadó összegét. A hivatal hangsúlyozta: nem várható el az átlagfogyasztótól, hogy „összerakja”, hogy valójában a földi kiszolgálót terhelő adót kívánja átterhelni rá a légitársaság, tehát egy olyan adót akar megfizettetni vele, amely nem is a Ryanairt terheli.
A cég eljárása ráadásul azért is kifogásolható, mert a fogyasztók számára nem volt érdemi alternatíva az elállás lehetősége. Aki utazik, a repülőjegy lefoglalása után jellemzően további szolgáltatásokat is megrendel. Lefoglalja a szállást, repülőtéri transzfert, esetleg autóbérlést intéz, fakultatív programokra fizet be. Az ezt követően kapott olyan tájékoztatás, hogy esetükben a jegyrendelés kapcsán új költség kerül kiszabásra, váratlanul olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket, hogy
ha nem akarják, hogy az összes korábban megrendelt kapcsolódó szolgáltatás kifizetett díja elvesszen, kénytelenek utólag megfizetni a rájuk terhelt új összeget is.
Hogyan reagált a Ryanair a fogyasztóvédelmi bírságra?
A cég a 300 milliós bírságra reagálva először bejelentette, hogy él a jogorvoslat lehetőségével, és akár a brüsszeli uniós bíróságig is hajlandó elmenni. Ebben nincs is semmi meglepő. Viszont csütörtökön már azt is közölte, hogy nyolc budapesti útvonalát megszünteti a magyar extraprofitadó miatt. Ezek
- Bordeaux,
- Bournemouth,
- Köln,
- Kaunas,
- Krakkó,
- Lappeenranta,
- Riga,
- Torino.
Ezenfelül hét desztinációt (Amman, Bristol, Pisa, Prága, Szófia, Tel-Aviv, Varsó) érintően ritkítja a járatszámot. A változtatások a téli menetrendtől lépnek életbe.
Ez a lépés már jóval árnyaltabb. Egyrészt illeszkedik abba a szokatlanul agresszív kommunikációs stílusba, amelyet a Ryanair az extraprofitadó kapcsán visz a magyar kormánnyal szemben. Másfelől nehezen képzelhető el üzleti szempontból, hogy az ír fapados menedzsmentje, élén O’Leary vezérigazgatóval, rentábilis útvonalakat számolna fel. Sokkal inkább lehet arról szó – ezt a konkrét foglalási adatok megerősíthetik, vagy éppen cáfolhatják –, hogy az eleve billegő kihasználtságú járatoktól szabadul meg most a cég az extraprofitadó körüli vita paravánja mögött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.