Sok a megválaszolatlan kérdés a gyógyszergyártókra kivetett új különadóval kapcsolatban

2022. december 23-án jelent meg a kormány extraprofitadókról szóló kormányrendeletének módosítása, amely kiterjeszti a nyári különadó-szabályozást a többi között a gyógyszergyártókra is. 

A módosító rendelet értelmében különadó-fizetési kötelezettség terheli a TEÁOR 21.10 (gyógyszeralapanyag-gyártás) és a TEÁOR 21.20 (gyógyszerkészítmény gyártás) szakágazat szerinti tevékenységet végző társaságokat. A különadót átmeneti jelleggel, a 2022-es és 2023-as adóévekre vonatkozóan vezették be.

A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti (az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott) nettó árbevétel, amely nem tartalmazza a jogdíjból (törvényben foglalt definíciónak megfelelő) származó ellenérték összegét.

• 50 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetén 1 százalékos az adókulcs,
• 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetén 3 százalékos az adókulcs,
• 150 milliárd forintot meghaladó éves nettó árbevétel esetén 8 százalékos az adókulcs.

Tekintve, hogy a különadó a gyógyszerkészítményeket és gyógyszeralapanyagokat gyártó cégeket célozza, kérdésként merül fel, hogy a vegyes – tehát adókötelezettséget keletkeztető gyártási és egyéb, például kereskedelmi, logisztikai – tevékenységet végző vállalkozások is a teljes nettó árbevételük után kötelesek-e az adót megfizetni. A rendelet szövege arra enged következtetni, hogy a különadó alapjának meghatározásakor nincs lehetősége az adózónak szegmentálni árbevételét az általa végzett különféle tevékenységei között.

A fentieken túl egyes üzleti modellek esetében további gyakorlati kérdések merülhetnek még fel a bérgyártás, eltérő üzleti éves adózók, valamint a rendelet területi hatálya kapcsán. A bizonytalanságokra figyelemmel javasolt minden olyan vállalkozásnak, amelyet érinthet az adókötelezettség, áttekinteni a tevékenységét.