Árháború a boltokban: más utat választ a Tesco és a SPAR, mint a Lidl vagy az Aldi – lehet, hogy nekik lesz igazuk

Ügyes marketing, semmi több. Nem ez fog véget vetni az inflációnak – így értékelték a Világgazdaság piaci forrásai a múlt héten csúcsra pörgetett kiskereskedelmi vajháborút. Először az Aldi jelentette be, hogy tartósan 20 százalékkal csökkenti a vaj árát, majd a CBA, a Lidl és a Penny is hasonló lépést tett.

Az rögtön érzékelhető volt, hogy azzal, hogy az Aldi egy másfél-kétéves drágulási ciklust követően árcsökkenést hirdetetett meg, egy korszak lezárult a kiskereskedelemben és nyomás alá helyezte a versenytársait. A CBA, a Lidl és a Penny felvette az elé ledobott kesztyűt és beleállt a vajháborúba, ugyanakkor a nagy áruházláncok, mint a Tesco vagy a SPAR, eddig látványosan elhajoltak a helyzet elől. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ők ne reagálnának a kiskereskedelmi forgalom brutális beszakadására, ami az élelmiszerboltok bevételeit nem, de a profitvárakozásait már jócskán veszélyezteti.

Hogyan csökkenti az élelmiszerek árát a Tesco?

Egyszerűen arról van szó, hogy ezek a boltok más úton járnak és más módon szállnak be az árversenybe. A Tesco például nem hisz az egyes termékek árának direkt lefaragásában, hanem az árgarancia stratégiáját alkalmazza. Lapunknak küldött válaszukban ennek lényegét úgy magyarázták, hogy üzleteinkben és online is árgarancia felirattal jelölik azokat a termékeket, amelyeknek az árát tartósan alacsonyan tartják. Ez több száz alaptermék, illetve olyan árucikk, amelyet a vásárlók gyakran keresnek. Ezeknek az árát minden héten ellenőrzik és vállalják, hogy 

A vevőknek így nem kell az árakat összehasonlítaniuk, mert voltaképpen a Tesco megcsinálja helyettük. A kezdeményezés annyira népszerű, hogy ezeknek a termékeknek a forgalma kétszer olyan gyorsan nő, mint a nem árgaranciásoké. Ebből tehát az a következtetés vonható le, hogy a bár a Tesco magától nem mérsékelné például a vaj árát, de leköveti az Aldi és a Lidl árcsökkentését. Ugyanakkor arra nem válaszoltak, hogy konkrétan milyen árazást alkalmaznak. „Árakról, árazási stratégiáról előre tekintve nem áll módunkban nyilatkozni, mivel ezek üzleti titoknak minősülnek és sértik a versenyjogi szabályokat” – fogalmaztak a Tesco sajtóosztályán. Azt viszont leszögezték, hogy tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi inflációs környezet milyen kihívásokat jelent a háztartásoknak. Ennek kapcsán felhívták a figyelmet

• a hűségkártyájukra és a Clubcard-programjukra, amivel a vásárlók minden elköltött 100 forint után 1 pontot kapnak, ezeket pedig azonnal kedvezményt biztosító utalványokra válthatják,
• a nyugdíjasok pedig minden kedden 5 százalék kedvezményt kapnak a vásárlásuk végösszegéből, ha használják hűségkártyájukat.

Hogyan csökkenti az élelmiszerek árát a SPAR? 

A hazai élelmiszer-kiskereskedelmi piacon a második legnagyobb szereplőnek számító SPAR sem hisz a direkt árcsökkentésben. Maczelka Márk, a cég kommunikációs vezetője arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy annak érdekében, hogy a vásárlók a lehető legkedvezőbb áron tudják lebonyolítani a bevásárlásaikat, 

Ebben megkülönböztetnek piros és sárga árcímkés termékeket: az előbbiek mindig jó árakat ígérnek, az utóbbiak pedig minden héten akár 1600 akciózott terméket jelölnek meg, amelyek csütörtöktől érhetők el az áruházakban. Ezenfelül hétvégi extra kedvezményeket is alkalmaznak, illetve a SuperShop-kártya-pontok levásárlása és beváltása is olcsóbb árakat eredményez.

Melyik bolt ad több kedvezményt a vásárlóknak?

Az elmúlt hét történéseit látva kijelenthető, hogy az áremelkedés után megkezdődött az árcsökkenés időszaka. Hogy a boltok által alkalmazott stratégiák közül melyik az eredményesebb, az heteken belül kiderül. A Lidl mindenesetre odaláncolta magát a termékek árlefaragásához, és az elmúlt másfél hónapban már 200 árucikket kínál olcsóbban. Ezt a Tescónak le kell követnie, ha komolyan veszi az általa alkalmazott árgaranciát. Egy biztos: a durvuló kiskereskedelmi verseny hosszú idő után valódi lehetőséget teremt arra, hogy végre a vásárló is jól járjon. Az, hogy ebben a környezetben melyik kiskereskedelmi láncnak sikerül a többiek fölé kerekednie, jórészt csak azon múlik, hogy melyik ad több kedvezményt a fogyasztóknak.