Bár a streamingszolgáltatók korábban rekordmagas bevételeket hoztak a lemezkiadóknak, a zeneipar vezetői egyre elégedetlenebbek az alacsony előfizetői díjakkal, és sürgős változtatást követelnek az olyan vállalatoktól, mint a Spotify és az Apple – írta a Bloomberg.
Tavaly év végén a Universal Music Group (UMG) vezérigazgatója, Lucian Grainge arra figyelmeztetett, hogy a zeneiparnak a jelenlegi, előnytelen gazdasági helyzet miatt át kell alakulnia. A „frissített modellre” szerinte azért van szükség, mert a Spotify, az Apple és az ehhez hasonló streamingszolgáltatók már nem termelnek akkora bevételeket, mint korábban.
Grainge nincsen egyedül – a zeneipari vezetők közül egyre többen gondolják úgy, hogy a streamingnek köszönhetően évekig tartó erős növekedés után a zeneipar fékezni kezdett, és most új irányt kell választani.
A vezető streamingszolgáltatások a legjövedelmezőbb nyugati piacokon a telítettséghez közelednek, és bár a Spotify továbbra is növekszik, ezt szinte csak olyan területeken képes elérni, mint India vagy Indonézia, ahol alig keres valamit. A helyzetet tovább rontja, hogy a reklámpiac is lelassult, ami egyre nagyobb bevételkiesést jelent a vállalatok számára.
Több mint félmilliárdan használják a Spotifyt, mégsem nyereségesA svéd cég elsősorban Európában és Latin-Amerikában nyújtott kiemelkedő teljesítményt, így növelte a felhasználók és az előfizetők számát az elmúlt három hónapban. A második negyedévben további emelkedést vár. |
Az elmúlt negyedévben a Universal érdekeltségű UMG lemezkiadó a streamingből származó eladások csökkenéséről számolt be. Ha az előfizetéseket is figyelembe vesszük, a Universal már csak 7,1 százalékos bővülést jelentett, míg két évvel ezelőtt ez a szám az egész évre vonatkozóan 20 százalék volt.
A Warner Music Group számai sem jobbak: míg egy évvel ezelőtt két számjegyű növekedést produkáltak, a legutolsó negyedévben a cég eladásai elkezdtek stagnálni.
Az ágazat azonban koránt sincs válságban, a globális lemezeladások tavaly is 9 százalékkal nőttek, a gyengeség pedig átmeneti is lehet – a Sony, a szektor harmadik óriása például rekorderedményeket ért el.
A zeneipar vezetői azonban a súlyosabb problémák kialakulása előtt lépni akarnak, és új elvárásaik vannak a szolgáltatók felé, amivel szerintük újra erős növekedést tudnának produkálni. Ehhez a csalások és a kalózkodás visszaszorítását követelik, valamint azt akarják, hogy a legnagyobb előadóik több pénzt kapjanak, mint az „amatőrök”.
Bár több szolgáltató is kísérletezett a „rajongói jogíjakkal”, amikor a felhasználók az általuk legtöbbet hallgatott előadóknak közvetlenül fizetik ki az havi díjat, itt azonban kiderült, hogy a legnagyobb sztárok még kevesebb pénzt kapnak, mint amikor előre megegyeztek a jutalékukról.
Érdekes módon a zeneipar rekordmagas bevételekre tett szert a streamingszolgáltatókon keresztül. Míg a CD-őrület csúcsán az átlagember évente mindössze 40 dollárt költött zenére, addig most, az állítólag lassuló ágazatban a felhasználóknak még az olcsóbb piacokon is körülbelül 50 dollárt kell fizetni, az Egyesült Államokról nem is beszélve.
De a kiadók ezzel nincsenek megelégedve, ugyanis rengeteg hallgató még mindig inkább az ingyenes, hirdetési bevételekre alapuló csomagot választja, a reklámtorta viszont folyamatosan zsugorodott az elmúlt években.
Az ágazati vezetők ezért azt követelik, hogy a Spotify és a többi szolgáltató emelje meg az árait, mert ha ezt nem teszik meg, akkor hasonló szakadásra lehet számítani, mint a filmes streamingnél.
Míg egy évtizeddel ezelőtt a streamingpiacot a Netflix uralta, a bevételekkel elégedetlen stúdiók elindították a saját szolgáltatásaikat, az egész piac balkánosodott, a nézőknek pedig a kisebb könyvtárakért és a rosszabb felhasználói élményért több pénzt kellett fizetniük.
Milliárdokat érhet a jó zenei ízlésA jó zenei érzékkel megáldott befektetők hamarosan könnyen pénzzé tehetik jövőbe látásukat. Eláruljuk a meggazdagodás új receptjét. |
