Döntött a ferihegyi repülőtérről a bíróság, és ez lehet, hogy mindent a feje tetejére állít

Győztünk – így kezdődik a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület friss közleménye, amit a közösségi médiában tettek közzé. Ebben arról adtak tájékoztatást, hogy a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér zajgátló védőövezeti határozatát.

Ez még 2016. február 23-án született, amikor a légi közlekedési hatóság jogerős zajgátló védőövezetet jelölt ki a ferihegyi repülőtér környezetében. A zajgátló védőövezetek a repülőgépek által keltett zajkibocsátások helyi közösségekre gyakorolt hatását mutatják. Ezenkívül pedig a zajvédelemmel kapcsolatos intézkedések alapját képezik. Az egyesület szerint a Fővárosi Törvényszék döntése azt jelenti, hogy a repülőtérnek jelenleg nincs zajgátló védőövezete. Az eljárást ugyanis visszatették első fokra, és új eljárást kell lefolytatni.

De ez csak az egyik olyan bírósági fejlemény, amely szoros hatással van Ferihegy működésére. Ugyanis néhány nappal korábban, szeptember 13-án a Kúria egy másik ügyet is tárgyalt, amelyet szintén a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület indított, de ezt már a Pest Vármegyei Kormányhivatal ellen. Ebben a szervezet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetvédelmi engedélyének hatályon kívül helyezését kérte. A Kúria aznapi ítéletével ezt jóvá is hagyta. Az ítélet jogerős, a szóbeli kihirdetés megtörtént, azonban az ítélet írásos formájára még várni kell.

Mindenesetre a Kúria állásfoglalása egészen pontosan azt jelenti, hogy a kormányhivatalnak mint környezetvédelmi hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia, és meg kell vizsgálnia a lakosság bevonásával, hogy 2006 óta történt-e jelentős fejlesztés a repülőtéren. Ha igen, akkor az üzemeltetőnek, a Budapest Airportnak egy minden környezeti tényezőre kiterjedő környezeti hatástanulmányt kell elkészíttetnie a reptér további üzemeltetéséhez. Márpedig a Kúria ítélete alapján úgy tűnik, hogy megfelelő környezeti hatástanulmány hiányában történhettek kapacitásnövelő fejlesztések a budapesti repülőtéren.

Sőt, a Spabook utazási blog szerint a fejleménynek van egy olyan olvasata is, hogy miután a reptéri tevékenység megkezdéséhez szükség van környezetvédelmi engedélyre, ha ez érvénytelen, akkor 2012 óta minden olyan fejlesztés, amely többletkapacitást szolgál ki, nem működhetne. (Azért a 2012-es év a releváns, mert akkor kezdődött meg az engedélyezési eljárás.)

Legalábbis az egyesület szerint hibásan határozták meg a reptér környezetvédelmi kibocsátásának számait. „Nem mérte fel megfelelően a környezet szennyezését és az emberek károsításának mértékét” – fogalmaztak. A bírósági döntések fényében most azt kívánják elérni, hogy az ő szempontjaikat is érdemben vegyék figyelembe a repülőtér működtetése során, és ennek megfelelően határozzák meg a környezetvédelmi szempontból a maximális kapacitást.

Mindez önmagában is meglehetősen izgalmas, ugyanis számos kérdést kinyit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tevékenysége kapcsán. Ha azonban ehhez hozzátesszük, hogy jelenleg előrehaladott tárgyalások folynak a repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. visszavásárlásáról, akkor akár az is felvetődhet, hogy a bíróság döntése, hogyan befolyásolják az üzlet megkötését vagy esetlegesen a konkrét vételárat.