TikTok-betiltás: az üzleti érdek és a szólásszabadság überelheti a nemzetbiztonságot?
Az amerikai képviselőház múlt szombaton, majd a szenátus szerdán – egy csomagban az Ukrajnának nyújtandó 61 milliárd dolláros katonai segéllyel – tükörsimán megszavazta a kínai hátterű TikTok videómegosztó platform amerikai tevékenységének korlátozásáról szóló törvényt, amelyet Joe Biden elnök azonnal alá is írt, ezzel a jogszabály törvényerőre emelkedett.
Ennek értelmében a népszerű közösségimédia-platform üzemeltetőjének, a kínai ByteDance-nek tizenkét hónapja van arra, hogy amerikai kézbe adja az ottani tevékenységét – nem ingyen.
A TikTok betiltása még nem kész tény
Pontosabban kilenc hónapja van vevőt találni, és további három arra, hogy nyélbe üsse az üzletet. Ha nem teszi meg, akkor egyszerűen betiltják a videómegosztó használatát, és elesik egy olyan felhasználói-fogyasztói piactól, amelyhez foghatót másutt nem talál. (Legfeljebb Kínában.) A cég persze rögtön jogorvoslatért kiáltott, közleményében alkotmányellenesnek nevezte a döntést, és
minden létező fórumot felhasznál arra, hogy igazolja: nincs mélyen becsatornázva a pekingi párt- és kémközpontba, és az amerikai felhasználók érzékeny adataival sem akar visszaélni.
Ami biztos, hogy az amerikai képviselőház által akceptált nemzetbiztonsági aggályok nem légből kapottak, alaptalanul ennyivel nem lő mellé az amerikai törvényhozás sem. Ilyen egyetértést pedig ritkán tapasztalni a demokraták és a republikánusok között.
Mindenesetre perek, fellebbezések sora következik most, ezek kimenetele miatt izgulhatnak a TikTokkal szórakozó, de inkább az azzal maguknak pénzt kereső amerikai felhasználók, legfőképp az influencerek.
A TikTokot Trump és Biden vállvetve szapulja
A TikToknak tulajdonképpen még mázlija is van, mert egy korábbi törvényjavaslat hat hónapot adott volna arra, hogy az eladást vagy a betiltást és a következményeket vállalja. A jogi csatározások várható elhúzódása miatt azonban még évekbe is telhet a végső megoldás megtalálása.
Még az is elképzelhető, hogy ismét a TikTok dühödt ellensége, Donald Trump lesz akkor az amerikai elnök. Ő már 2020-ban kirohant a gyanútlan amerikai felhasználókra veszélyt hozó TikTok-jelenség ellen, a ByteDance akkor is a szokásos ellenérveit hozta fel, majd Trump helyébe Biden lépett.
A TikTok elleni haragot most egyébként maga a ByteDance szította, arra hergelve a 170 millió amerikai felhasználót, hogy gyakoroljanak nyomást a törvényhozókra
Csakhogy ezzel a kongresszus mindkét házában felbőszítették a megválasztott politikusokat, akik közül kevésnek van csak saját TikTok-fiókja. Az pedig meglehetősen morbid felvetés, hogy amerikaiak egy kínai cég érdekeinek megfelelően tüntessenek saját hazájuk érdekeivel szemben.
A TikToknak vannak életképes alternatívái
Arról nem is szólva, hogy több más, TikTokhoz hasonló szolgáltatás létezik, elég a Facebook-anyacég, a Meta Platforms Reels nevű platformjára emlékeztetni. Mark Zuckerberg szíves-örömest kiszolgálná a hozzá „törvényerővel” átterelt közösséget. A TikTokot egyébként az EU-ban is vizsgálják, meg máshol is.
Nem hagyjuk abba a harcot és az önökért való kiállást
– harsogta Shou Zi Chew, a TikTok vezérigazgatója egy videóban, amelyet a múlt hónapban tettek közzé a platformon, és amely az alkalmazás felhasználóinak szólt. Hozzátette, mindent megtesznek azért, hogy megvédjék ezt a „csodálatos platformot”, amelyet közösen építettek fel. A szóbeli hadviselés keretében most az is felmerült, hogy a ByteDance inkább egyszerűen bezárja az amerikai divízióját, mintsem eladná jó pénzért.
Állítólag a bevétele negyede onnan származik, a cég eközben veszteségesként hirdeti magát, miközben egyetlen megbízható pénzügyi adatot sem hajlandó közzétenni. Globális bevétele tavaly a 120 milliárd dollárt súrolta alulról egy cégközeli forrás szerint, azaz 30 milliárd származhatott az amerikai piacról, miközben az ottani felhasználók aránya alig 5 százalék.
Azt pedig, hogy az amerikai piacuk veszteséges, hitelt érdemlően sehol sem igazolták a kínaiak.
A TikTokkal amúgy nem lenne semmi baj, ha az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban, az amerikai képviselőházban plusz a szenátusban nem uralkodott volna el a Kína-fóbia. A kongresszus technológiai kérdésekben eddig többnyire óvakodott a nyílt állásfoglalástól, noha a tech vezérek visszatérő vendégek voltak a bizottsági meghallgatásokon, meg is izzasztották néhányukat – írja az AP.
A tiktokkerek most a törvényhozók szemére hányják, hogy a többi között a gyermekek online védelmére, a felhasználók magánéletének megóvására és a vállalatoknak a platformjukon közzétett tartalmakért való felelősségvállalásának a szigorítására irányuló erőfeszítéseket sem vették komolyan, bezzeg egy kipécézett cég ellen összehangoltan is képesek fellépni – csak azért mert kínai.
Pekingi megrendelésre manipulálhat a TikTok
Mindkét párt tagjai, valamint a hírszerzés tisztviselői is aggódtak amiatt, hogy a kínai hatóságok arra kényszeríthetik a ByteDance-t, hogy amerikai felhasználói adatokat adjon át, vagy arra utasíthatják a vállalatot, hogy nyomja el vagy erősítse fel az érdekeinek kedvező TikTok-tartalmakat.
A TikTok cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a kínai kormány eszközeként használhatnák,
és azt állította, hogy nem osztott meg amerikai felhasználói adatokat a kínai hatóságokkal, Washington pedig közvetlen bizonyítékot ezzel kapcsolatban nem tárt a nyilvánosság elé.
Azt persze könnyen elfelejtik, hogy a pár éve a New York-i tőzsdén – a pekingi rosszallás ellenére – megpróbálkozó Didi Global fuvarmegosztó társaságot egyszerűen hazarendelték, súlyos adatkezelési problémákra hivatkozva meggátolták a tevékenységét, mígnem az belátta tévedését, és bocsánatért esedezett a pekingi hatóságoknál. Milliárdos bírság fejében végül meg is kapta.
Ez a kézivezérlés és a tőzsdei kivonuláson hatalmasat bukó, rászedett amerikai befektetők kálváriája is óvatosságra intette Washingtont, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva már korábban kizárta a Huaweit a távközlési projektekből, majd a fejlett csipek kínai exportját is gyakorlatilag betiltotta. Washingtonban nem nézik jó szemmel
- a Shein,
- a Temu,
- a BYD
- és a CATL
- térnyerését sem.
Részsikereket már elért a bíróságon a ByteDance
Kétségtelen, hogy a ByteDance-nek jogi oldalról van keresnivalója, több fontos pert is megnyert már Amerikában. Novemberben egy szövetségi bíró hatálytalanította azt a montanai törvényt, amely betiltotta volna a TikTok használatát az egész államban, miután a cég és a platform öt helyi tartalomkészítője perre ment ez ellen.
2020-ban szövetségi bíróságok blokkolták Donald Trump akkori elnöknek a TikTok betiltásáról szóló rendeletét, miután a ByteDance arra hivatkozott, hogy az sérti a szólásszabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Akkor Trump pár hónapot adott a ByteDance-nek a vevőkereséshez, s támogatta, hogy az Oracle és a Walmart meghatározó részesedést szerezzen a közösségi média üdvöskéjének üzemeltetőjében. Ez az ügy Peking ellenállásán bukott meg. Azóta
a szövetségi kormány mellett többtucatnyi amerikai állam tiltotta be a TikTok használatát a hivatalos eszközökön.
Voltak vesztes pereik is: Texas állam TikTok-tiltását tavaly a Columbia Egyetem egyik helyi intézete támadta meg, mondván, a politika akadályozza az akadémiai szabadságot, mivel az az állami egyetemekre is kiterjed. Decemberben egy szövetségi bíró elutasította ezt az érvelést, mert a szólásszabadság ettől nem sérül.
TikTok-betiltás: milyen hatásai lennének?
Március közepe óta a TikTok ötmillió dollárt költött a jogszabály ellen irányuló tévéreklámokra az AdImpact reklámkövető cég szerint. A hirdetésekben az apácától a gagyit áruló influenszerekig egyöntetűen a TikToknak az emberek életében betöltött nélkülözhetetlen szerepét ecsetelték.
És a gazdaságit is, hiszen Alex Haurek, a vállalat szóvivője szerint a betiltás hétmillió vállalkozást vinne csődbe, miközben maga a TikTok évente 24 milliárd dollárral járul hozzá az amerikai gazdaság teljesítményéhez. Azaz a TikTok betiltásába még a GDP is beleremegne. És a szólásszabadság nem mérhető dollárokban. S hogy egy másik frázist is elsüthessünk: az üzlet, az üzlet.
Az amerikanizált TikTokra ugyanis ma is lenne vevő, nem is egy.
Steven Mnuchin, Trump egykori pénzügyminisztere például már a múlt hónapban jelezte: vállalkozik egy olyan befektetői csoport összehozására, amely versenyképes ajánlattal vásárolná meg a kínaiaknak a jegyet a hazaúthoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.