Palkovics: épül a magyar hidrogéngazdaság

Az év végére elkészül Magyarország nemzeti tiszta fejlődési stratégiája – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Budapest Climate Summiton tartott nyitóbeszédében, a rendezvény fővédnökeként.

A miniszter a magyar kormány eddigi környezet- és klímavédelmi intézkedései között kiemelte a második nemzeti klímastratégia elfogadását, és az első akciótervek megjelenését, amelyek közül a januárban bejelentett, 8 pontból álló csomag megvalósítása folyamatosan zajlik.

Mint rámutatott, Magyarország mára az 1990-es értékhez képest 33 százalékkal csökkentette a szén-dioxid kibocsátását – ennél több uniós ország is lassabban halad –, az egy főre jutó kibocsátás szempontjából az uniós átlag alatt vagyunk úgy, hogy közben a magyar gazdaság jelentősen fejlődött.

Palkovics László a fő klímavédelmi célként beszélt arról, hogy 2030-ra 40 százalékkal kell csökkenteni az ország a széndioxid-kibocsátást, az európai zöld megállapodás (Green Deal) értelmében a 2050-öts feladat már a karbonsemlegesség, ami a gyakorlatban mintegy 95 százalékos csökkentést jelent.

Minden feladatot ebből vezettünk le

– közölte. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány a múlt év végén már számszerűsítette: 50 ezermilliárd forintban határozta meg, és elérhetőnek is tartja az ennek eléréséhez szükséges beruházások nagyságát. Ám az Európai Parlament tegnapelőtt 60 százalékosra növelte a 2030-as kibocsátás-csökkentési célt.

Itt a magyar kormány többfajta rizikót is lát. Palkovics László magyarázata szerint ugyanis nem mindegy, hogy e feladatot hogyan bontják le országokra, hiszen például volt tagállam, amely az elmúlt években még növelte is a széndioxid-kibocsátását.

Ezért tagországonként meg kellene határozni egy elérendő, minimális szintet.

A kormány azon dolgozik, hogy a magyarországi villamosenergia termelés 90 százalékban kibocsátásmentes legyen. Ennek érdekében sikeres napenergia-hasznosítási támogatási rendszert vezetett be.

Ahhoz azonban, hogy 2040-re 6 gigawattnyi, 2050-re pedig 10 gigawattnyi naperőművi kapacitást lehessen a hazai villamosenergia hálózatra kapcsolni, jelentős rendszerfejlesztésre is szükség lesz, „de megcsináljuk” – jelentette ki a miniszter.

A Mátrai Erőmű jövője kapcsán a miniszter kijelentette, hogy a lignitalapú energiatermelés megszűnik a létesítmény átalakítása során, de mivel üzembe helyeznek majd egy 500 megawattos, nagyobb hatásfokú gázturbinát, és lesz egy 30 megawattos biomasszaés hulladékégető mű is (utóbbi, szintén ismert tervet későbbi előadásában Kiss Csaba, a tulajdonos MVM Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese említette), az erőmű működése nem lesz teljesen karbonmentes.

A miniszter közölte, hogy Magyarország szeretné, ha a következő uniós finanszírozási ciklusban a támogatások elérnék az állampolgárokat is, és sikerülne felszámolni az energiaszegénységet.

Az ország másik döntése a nukleáris energiatermelés fenntartása kapcsán kiemelte, hogy a radioaktív hulladékok biztonságos tárolása érdekében a múlt évben elindult egy olyan projekt, amelytől azt várják, hogy a hulladék – lézeres kezelésének köszönhetően – évszázadokon át alacsony radioaktivitású anyagként lesz tárolható.

A kormány a több európai országban már működő energiakötelezettségi (hatékonyságjavítási) rendszert a vállalatok után ki kívánja terjeszteni az érintett szolgáltatókra is. A szükséges döntések megszülettek a miniszter közlése szerint, és már a jogszabályi háttér is készül. Az állam az energiaszolgáltatók hatékonyságjavítását különböző módokon támogatni is tudja.

A közlekedés zöldítése témakörében Palkovics László többek között az elektromos autók vásárlásának támogatásáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a program második lépcsőjében a támogatás kiterjedt további vevőcsoportokra, például a taxisokra is.

Folyik továbbá a zöldbuszok bevezetésének kísérleti programja, hiszen 2022 után a 25 ezer fősnél nagyobb lakosú városokban csak ilyen buszok közlekedhetnek. A közlekedést is érinti, hogy folyik a hazai hidrogéngazdaság kialakítása.

Mivel a hidrogén használata fontos köztes megoldás az áramtárolásban, és üzemanyagként is nagyon jól használható, Magyarország ebben az iparágban európai szinten is vezető szerepet kíván megszerezni.