Paks II. nélkül nincs stabil áramellátás

„Ha nem építjük meg a két új paksi atomblokkot, rövid idő alatt úgy járunk, mint Németország, ahol mostanra a lakosság számára szinte megfizethetetlen – jelenleg a magyarországinak az ötszöröse –, de a vállalati felhasználók számára is nagyon drága a villamos energia” – mutatott rá a Századvég rezsikonferenciáján Süli János, a Paks II. projektért felelős tárca nélküli miniszter. A paksi áram kilowattórája jelenleg 12,2 forint, a naperőműveké 32-34, a fogyasztó pedig 37-et fizet.

A Századvény részben abból az apropóból szervezte a konferenciát, hogy éppen tízéves a rezsicsökkentés, amely – mint Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke rámutatott – ez idő alatt bebizonyította a létjogosultságát, eredményei pedig cáfolták a vele kapcsolatban felmerült érveket, politikai támadásokat. Németh Szilárd számszerű példákkal is illusztrálta a hazai áram- és gázárak alakulását a rezsicsökkentés előtti és utáni időszakban, és kiemelte egyebek mellett, hogy a lakossági megtakarítások növekedését is segítette az, hogy kisebb rezsit kell fizetni.

Mint elhangzott, egy átlagos magyar család évi 386 ezer forintot takarít meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

Süli János előadásában felidézte, hogy Németországban a múlt év végén három további atomblokk leállításáról döntöttek, de szerinte nem ez a fő probléma, hanem maga a német energiapolitika iránya. Ezzel szemben Magyarország jó úton jár. Az új atomerőműnek a mostani ütemterv szerint 2029–2030-ra kell elkészülnie, addig áll rendelkezésre a kiadások 80 százalékát fedező oroszországi hitelkeret. A ma működő paksi blokkok ötven évre meghosszabbított üzemideje 2032 és 2037 között jár le, közben a hazai áramfelhasználás 30-32 százalékban importból történik, ez a villamos energia pedig világpiaci áron érkezik.

Süli János hangsúlyozta, hogy a nukleáris és a megújuló forrásból származó energia nem rivalizál, hanem kiegészíti egymást az áramigények tiszta energiával történő kielégítésében.

Ám miközben az atomerőmű rendelkezésre állása 90 százalék fölötti, a naperőműveké 14-16 százalék.

Vagyis a naperőművek nem biztosítanak folyamatosan energiát, hiszen a működésük időjárás- és napszakfüggő, így ahhoz, hogy a termelésük az atomerőművével összevezethető legyen, hatszoros kapacitásra van belőlük szükség. 

Még így is probléma azonban a folyamatos termelés hiánya, illetve az, hogy mi legyen az adott időpontban megtermelt, de éppen fölösleges áramukkal. Ezen áram tárolásához Magyarországnak nincsenek olyan adottságai, mint például Ausztriának, ahol ilyen célra szivattyús-tározós erőművek építhetők. Nem véletlen, hogy a napokban ismét jelentkezett rendszerterhelési csúcs idején az ország jelentős részben támaszkodhatott a paksi atomerőmű termelésére, míg – délután lévén – a naperőművekre egyáltalán nem.

A miniszter a paksi beruházás melletti további érvként rámutatott, hogy az országban évente mintegy száz új cég kezdi meg működését, ami plusz-energiaigény megjelenését jelenti, de közben munkahelyeket is teremt, az államnak pedig adóbevételeket generál.  

Azt is világosan kell látni – közölte Süli János –, hogy az ukrajnai atomerőműveket is döntően oroszországi fűtőelemekkel látják el, de még az Amerikából vásárolt fűtőelemek is orosz dúsított uránból készülnek.

Az oroszok nem véletlenül blokkolták Ukrajnában a nukleáris létesítményeket, hiszen így tudják megoldani, hogy azokat véletlenül se érintse a katonai konfliktus

– magyarázta.

Miközben Magyarország az ukrajnai háborút elítéli, nem válhat a háborús helyzet áldozatává

– jelentette ki.

Az atomerőmű-beruházásokra világszerte speciális jogszabályok vonatkoznak, a megvalósításuk hosszú, kormányokon átívelő, ezért a magántőkét kevésbé vonzzák.

A miniszter közölte továbbá, hogy az atomenergia zöldnek számít, a teljes életciklusára vetített karbonlábnyoma pedig kisebb, mint a naperőműé. A környezetvédelmi célkitűzések teljesítése elképzelhetetlen nukleáris létesítmények nélkül. Ugyanakkor nem szerencsés, ha a naperőművek csúcstermelése idején az említett, energiatárolási problémák miatt éppen a legolcsóbban termelő atomerőművet kell visszaterhelni annak érdekében, hogy fennmaradjon a villamosenergia-rendszer egyensúlya.

Márpedig a tervek szerint 2030-ban Magyarországon 6000 megawattnyi naperőmű-kapacitás működik majd, ideiglenesen pedig 4000 megawattnyi nukleáris kapacitás áll rendelkezésre, más erőművek mellett. Igaz, hogy Paks II. reaktorai szabályozhatók, teljesítménykövetők lesznek, de a beruházás megtérülését 90 százalékos kihasználtságra számolták. Ezért a következő tíz évben annak érdekében, hogy fenn lehessen tartani az áramrendszer egyensúlyát, okosmérő-hálózatot kell telepíteni, a fölösleges áram felvétele céljából pedig kiépíteni az elektromobilitást. 

Süli János emlékeztetett, hogy az új paksi atomerőmű létesítési engedélykérelméhez 283 ezer oldalnyi dokumentumot adtak be, amelynek a terjedelme 410 ezer oldalra duzzadt a hatóság által a rendelkezésére állt 15 hónap alatt kért, mintegy 500 kiegészítésre adott válasz miatt. E kiegészítések január végéig megérkeztek az Országos Atomenergia-hivatalba. A hiánypótlások egyébként nem lényegi dolgokra vonatkoztak a miniszter tájékoztatása szerint, hanem például a három nyelven folyó munka során felmerült fordítási problémákhoz kapcsolódtak.  

A  létesítési engedélyen felül a beruházás további 10 engedélyre vár, ezek például a fő- és a reaktorépület építésére, a reaktortartály gyártására és az olvadékcsapdára vonatkoznak. Az engedélyek birtokában indulhat a beruházás második fázisa, azaz a főépület építése. Összesen egyébként 80 épületre lesz szükség, ebből mintegy 30-nak már van engedélye.