A hétfői napsütéses órák csúcsidejében, nagyjából 11 és 14 óra között a naperőművek adták a magyarországi áramtermelés felét. Ez azt jelenti, hogy a háztáji panelek és az ipari méretű fotovoltaikus létesítmények szerepe nagyobb volt, mint a Paksi Atomerőműé, a Mátrai Erőműé és a gázüzemű blokkoké együtt.
Igaz, ezalatt a gáz- és szenes egységek egyébként sem magas teljesítményét kissé visszavették a nyilvános adatok alapján. (A négy blokkal működő atomerőmű a 2. blokkal vasárnap a szekunderköri karbantartás és javítás után újra névleges teljesítményen üzemel az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatása szerint.)
Még érdekesebb, hogy 9 órától nagyjából 14.30-ig Magyarország – amely mintegy 30 százalékig nettó áramimportőr – több áramot vitt külföldre, mint amennyit onnan vásárolt. A karbonmentes termelés nagy súlya alapértelmezésben örvendetes, a napon belüli nagy ingadozása azonban nem tesz jót az áramáraknak. A magyar áramtőzsde (HUPX) holnapra (július 9-re) szóló, végleges elszámolóárai hatalmasan szórnak – megawattóránként 26 és 550 euró között mozognak – a kereskedett áram mennyiségével nagyjából ellentétes irányba mozogva.
Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyek kereskedői nagy mennyiségű áramot adnak a háborúban megsérült energiarendszerű Ukrajnának. Szombaton
Arról, hogy Ukrajnába Magyarország felől érkezik a legtöbb villamos energia, a napokban írt a Világgazdaság, ahogyan arról is, hogy e nagy kereslet feljebb kényszerítette a hazai és az ukrajnai áramárakat is. Bár kézenfekvő, hogy a Magyarországról áramot eladók aktuálisan a többlet naperőművi áramot viszik Ukrajnába, ez aligha esik egybe a konkrét kereskedelmi szerződéseik tartalmával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.