Veszélyes, ami a magyar árampiacon történik

Az áramárak görbéjének legújabb íve látványos, talán még szép is, a tartalma azonban elképeszti a magyarországi villamosenergia-kereskedőket. A zsinóráram – a HUPX magyar áramtőzsde legfontosabb terméke – árának vasárnapi kanyargásai ugyanis azt közölték: ebből ma a termelőknek nem lesz pénz.

Ugráltak az áramárak

Az történt, hogy miközben október 13-ra a zsinóráram megawattóránkénti ára még 13 euró volt, a másnapi, október 14-i jegyzés már 101 euró lett, vagyis 310 százalékot ugrott. Még nagyobb, 378 százalékos volt a különbség a másnapi csúcsárhoz képest. „Ezt az ármozgást egy kistermelő nem tudja elviselni, és a normális piac is csak nehezen” – mondta a Világgazdaságnak Balogh József energiapiaci szakértő, aki a véleményét a konkrét, aznapi árak felsorolásával támasztotta alá. Eszerint vasárnap az  

• 1–8 órában 0 forint volt az áram ára,
• 9-kor felment 5 euróra,
• utána visszaesett nullára, majd
• 14 óra után negatív lett.
• 16 órakor indult a kis emelkedés, 13 euróval.
• Este már 121 euró volt az ár.

Vagyis a kereskedők és a termelők 16 órán át egyáltalán nem kaptak pénzt az áramért, amelynek csak akkor indult meg felfelé az ára, amikor a nap már lement. Akkor azonban a kisebb naperőmű-tulajdonosok már nem remélhettek egy fillért sem, csak a nagyobbak, akik exportálni tudtak Ukrajnába.

Egyoldalú a hazai megújuló alapú termelés

A kereskedők szeretnek nevet adni a speciális rajzolatú árgörbéknek. A fentihez kissé hasonlót, de kevésbé kilengőt az alakja miatt kacsagörbének nevezik, míg a nagy árzuhanást és visszadrágulást leírót szakadéknak (külföldön California Canyonnak). A mostani neve csikóhal lett, ez a mutatja a legkárosabb folyamatokat. A fő probléma az Balogh József szerint, hogy a „megújuló termelés” (RES) Magyarországon lényegében csak a napenergiát jelentik. Pedig szükség lenne szélerőművekre, mellettük pedig sok, nem időjárásfüggő megújulóra.

Egyelőre azonban naperőmű-nagyhatalom vagyunk, az Energiaügyi Minisztérium (EM) épp ma tette közzé a friss adatokat a Napenergia Plusz Program kapcsán. Már több mint 283 ezer háztartási méretű naperőmű üzemel Magyarországon, és míg a stratégiai előrejelzések a következő évtized elejére számoltak 6000 megawattnyi napelemes kapacitás kiépülésével Magyarországon, az ipari termelőkkel együtt az idén október elejére ennél már 7218 megawattnál járt az ország.

Lesz fordulat, csak ki kell várni

Valamikor persze lesznek új szélerőművek és a szakértők által hiányolt más megújulók is, a tervek ismertek. Csakhogy a megvalósulásukig még évek telnek.

• A szélerőmű-telepítés teljes stopján már lazított a szabályozás, de az engedélyezés lassú és nehézkes.
• Ambiciózus elképzelés a geotermia felfuttatása is, ami amellett, hogy pluszáramot ígér, a földhő fűtési célú felhasználásán keresztül csökkenti az áram (és az áramtermeléshez használt gáz) iránti igényeket.
• Szaporodhat továbbá a vízerőművek száma. Bár e téren nem túl jók a hazai adottságok, az MVM csoport már készülődik, akár 5-7 új vízerőművet is létesíthet.
• Terítéken van ezen felül egy 600 megawattos szivattyús-tározós erőmű építése, a létesítmény egyszerre jelenik majd meg az energia termelése és a tárolása terén.
• Sorra jelentenek be kémiai (akkumulátoros) áramtároló projekteket is.
• Szintén az MVM csoport készül új gázüzemű blokkok építésére. Ezek ugyan nem megújuló forrást használnak, viszont segítenek az áramtermelés kilengéseinek megszelídítésében.
• Van ezen felül potenciál a biomassza- és biogáztermelés növelésében,
• valamint a máshogy nem hasznosítható hulladékokból történő energiatermelés növelésében. (A Mol Százhalombattán kívánja felépíteni az ország második energetikai hulladékhasznosítóját.)

Mindez a mostaninál kiegyensúlyozottabb hazai energiamixet ígér. 

A megoldást számukra (és a háztáji napelemesek számára is) az lehet, ha az úgynevezett aggregátori rendszerbe belépve közösen találnak vevőt az áramukra, akár külföldön, akár egy elektromosautó-töltő hálózatnál, akár egy energiatároló-rendszerrel együttműködve.

Sok múlik a hálózatfejlesztésen

A megújuló energiaforrások kiépítésében az elégtelen hálózatfejlesztés kockázatot jelent a villamosenergia-ellátás biztonságára, korlátozza a tiszta átállás ütemét és növeli a költségeket – erről Steiner Attila, az EM energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára beszélt az uniós elnökség keretében az áramhálózatok fejlesztéséről hétfőn tartott konferencián. 

Iparági becslések szerint meg kell duplázni a beruházásokat – többek között az intelligens mérőórák és a digitalizáció terén –, hogy lépést lehessen tartani a villamosenergia-fogyasztás duplázódásával, ami mostantól 2050-ig évi 67 milliárd eurós beruházási igényt jelent. Steiner Attila rámutatott, hogy a határokon átnyúló infrastruktúrához a fejlesztéseket és a beruházásokat a határokon belül is végre kell hajtani.

Az államtitkár által említett fejlesztésekről egyébként folyamatosan érkeznek hazai hírek, íme az utolsó három:

• Az Opus Titász arról számolt be, hogy az elmúlt időszak hálózati fejlesztéseivel már 376,4 megawatt átviteli többletteljesítményt ért el szolgáltatási területén, 2026. április 3-ig ennél alig többet, 378 megwattot vállalt. A fejlesztés 41,7 42 milliárd forintba került, ennek fele támogatásból származott.
• Az E.ON Hungária csoport 2024-ben 150 milliárd forintból fejleszti a hálózatait saját és európai uniós forrásokból. Kétszer annyi komplex hálózatfejlesztést és beruházást hajt végre, mint az előző év azonos időszakában.
• Az MVM Démász a 2182 kilométer hosszú nagyfeszültségű hálózatának 10 százalékán cseréli a sodronyokat és a szigetelést, újítja fel a távvezetékeket, illetve épít újakat összesen 5,5 milliárd forintból az év végéig. A munka egyik leglátványosabb eleme a Csongrád és Szentes között a Tisza felett átfeszített új távvezeték.