Még az idén kijön pár meglepetéssel az MVM – nyilatkozott a csoport vezére

Gőzerővel terjeszkedik, fejleszt, zöldül és erősödik a magyar állami energiaipari csoport, az MVM, amely még erre az évre is több bejelentést tartogat. A tervekről az MVM csoport vezérigazgatója, Mátra Károly nyilatkozott a Világgazdaságnak. Mindenek előtt a fókuszban lévő gázbiztonsági kérdésekről faggattuk.

Mikor lesz az MVM-nek saját azeri gáza a közelmúltban kötött tulajdonszerzéseknek köszönhetően?

Az azeri ügylet számunkra egy nagyon jól megtérülő pénzügyi befektetés, miután az azeri kizárólagos gázkereskedő társaságban is vásároltunk 4 százalékot. Bár a termelési megállapodásban és a kereskedő vállalatban történt érdekeltségszerzés jogilag két külön üzlet, gyakorlatilag össze van kapcsolva. Így éri meg. Mivel a gázmező 5 százaléka szeptember 1-jén az MVM tulajdonába került, így már most is van azeri gázunk. 

A Shaz Deniz mezőnek azonban lesz egy harmadik kitermelési szakasza is, a fúrások már megkezdődtek a Kaszpi-tengeri talapzaton. Reméljük, hogy 2029-re újabb találatokról számolhatunk be, az így felhozandó, még nem értékesített mennyiségből pedig Magyarországra is kerülhet. Viszont Azerbajdzsán nagyon messze van, onnan nagyon magasak a szállítási költségek. Ezért lehet, hogy nem utaztatjuk majd végig az azeri gázt a vezetékeken, hanem egy swap-ügyleten keresztül közelebbi, európai gázra cseréljük.

Az MVM le kíván kötni további kapacitást is a Krk-szigeti LNG-terminálon, annak kibővítése után?

Egy ilyen ügylethez két félre van szükség. Most évi egymilliárd köbméter visszagázosítási kapacitásunk van a terminálon. Ha meglesz a terminálbővítés Krk-szigeten, abból szeretnénk további mennyiségeket lekötni, de ehhez kell a horvát fél együttműködése is. Egyelőre bizonytalan a bővítés ideje és a többletkapacitás mennyisége is, de a tárgyalásokat megkezdtük. Ha lesz megállapodás, arról be fogunk számolni.

Könnyű a horvát féllel egyeztetni a szállítási díjakat érintő korábbi, és más vitákkal a háttérben?

Horvátországban valóban nehezített pályán dolgozunk, de konstruktív az együttműködés.

Fizikailag mit jelent a terminálbővítés?

Arról van szó, hogy az úszó terminál egy naptári évben hány hajót tud fogadni, mekkora a gázbefogadó képessége. A 2,9 milliárd köbméter éves visszagázosítási kapacitást szeretnék 5 milliárd köbméter fölé növelni. Mivel egy LNG-szállítmány általában 100 ezer köbméter, a terminál most legfeljebb 29 hajót tud fogadni, ami a tervezett bővítéssel 50 fölé nőhet.

A létesítmény többletkapacitáshoz kapcsolódó részében az MVM nem kíván résztulajdont szerezni?

Nincs arról tudomásunk, hogy a horvát fél szeretne társtulajdonost.

Már tárgyalnak a horvátországi többlet vezetéki kapacitások lekötéséről is, vagy ez egy csomagban történik a terminál kapacitásával?

Lehetne egyben is, de egyelőre előbb a terminálról szeretnénk megállapodni, és utána következik a szállítás kérdése.

Más európai LNG-terminálokról nem hozható gáz Magyarországra gazdaságosan?

Az MVM megvizsgált minden elérhető és logikusan használható európai LNG-terminált, de csak a horvátországival kötött megállapodást. Főként az elmúlt néhány évben épült németországi létesítményeket tanulmányoztuk, de tárgyaltunk a lengyelországiakkal is. Lengyelországban érdekelt minket a meglévő és a Gdansk mellett építendő létesítmény is. Az utóbbi esetében még az ajánlati fázisba is beszálltunk, de kötelező érvényű ajánlatot végül nem adtunk.

Ha Ukrajna nem hosszabbítja meg 2025-re az orosz gáz tranzitszerződését, akkor is megérkezhet a Magyarországra az Ukrajna–Szlovákia–Ausztria útvonalon várt évi egymilliárd köbméter egésze Szerbia felől?

A kapacitások rendelkezésre állnak, az orosz félnek pedig érdekében áll az értékesítés fenntartása. Így, bár más lehetőségek is rendelkezésre állnak, nem látjuk akadályát annak, hogy ha szükséges, az egymilliárd köbméteres mennyiség is a déli importvezetéken érkezzen az országba.

Hogyan áll össze az MVM gázbeszerzési portfóliója?

Az MVM mára egy viszonylag diverzifikált portfóliót alakított ki.

• Az említett Krk-terminálon megvalósított hosszú távú lekötés, illetve a mögöttes LNG-szállítási szerződések egymilliárd köbméter éves mennyiséget jelentenek. Az orosz hosszú távú beszerzés mennyisége 4,5 milliárd köbméter évente.
• Emellett rövid távú szerződéseken keresztül és a gáztőzsdén is szerzünk be forrásokat.
• Jelentős továbbá a belföldi termelés. Az utóbbi részben a Moltól, részben a külföldi szakmai befektetőkkel közösen fejlesztett saját hazai mezőinkből származik. A belföldi termelés növelésével szeretnénk csökkenteni az importhányadot, ebben segít minket a hazai kereslet zsugorodása is. A korábbi évi 10 milliárd köbméter után a 2024-es magyarországi felhasználást 8 milliárd köbméternél kevesebbre várjuk.
• Az importszükségletet továbbá csökkenti, hogy a tárolók tele vannak, a kitermelés pedig – ahogy említettem – nő.
   

Tehát miközben az importfüggésünk jelentősen csökkent, a behozatal egy része továbbra is Oroszországból érkezik. De a diverzifikáció jegyében tavaly megkötöttük az első ügyleteket az azeri Socarral és a török Botasszal. Az idén, még a tél beállta előtt ismét meg szeretnénk állapodni az azeriekkel és a törökökkel is újabb szállításokról, zajlanak a tárgyalások, fontos a több lábon állás.

A megvásárolt LNG honnan érkezik?

Kereskedelmi szerződéseink vannak, az eladóknak nem kötelessége megosztani a vevővel, hogy milyen forrásból vásárolják a cseppfolyósított gázt. De hangsúlyozom, hogy Magyarországot alapvetően nem LNG-vel látjuk el, hanem vezetékes gázzal.

Mennyire reális a belföldi gáztermelés évi egymilliárd köbméterrel történő, megcélzott növelése?

Nehéz jósolni, de az biztos, hogy az 1,7 milliárd köbméteres tavalyi termelés már növekedést jelez a megelőző évekhez képest. Partnereinkkel eddig tíz kutat fúrtunk az elmúlt időszakban, további kutatásokat tervezünk, és indulni fogunk azokon a koncessziós pályázatokon, amelyeket az állam a közelmúltban kiírt.

Melyek az orosztól eltérő import fő szállítási útvonalai?

Az azeri és a török gáz Törökországon, Bulgárián és Szerbián át érkezik. Romániából alapvetően romániai – erdélyi vagy fekete-tengeri – gáz érkezhet.

Hol tart a három gázüzemű erőműblokk pályázata?

A 2023. márciusi kiírások alapján az egyikre már beérkeztek a kötelező érvényű ajánlatok, a másikra októberben várjuk, ezután következhet az értékelésük. Ha minden jól megy, akár már karácsony előtt eredményt hirdethetünk.

A Brain Bar rendezvényen tartott előadásában azt mondta, hogy 2035-re megkétszereződik az MVM áramtermelése. Miből áll ez össze?

Az egyik összetevő, hogy

• meghosszabbítjuk a paksi atomerőmű üzemidejét terveink szerint blokkonként 20 évvel, ezzel megmarad több mint 2000 megawatt beépített kapacitás.
• Megtartjuk a három, stratégiai tartaléknak számító olajtüzelésű erőművünket Litéren, Sajószögeden és Lőrinciben.
• További 3000 megawattot jelentenek a megújuló kapacitások, ebből 880 megawatt már meg is van.
• Az említett három új gázturbina önmagában 1650 megawatt lesz. 

 Mostani 4400 megawatt beépített kapacitásunk ezzel 8000-9000 megawattra nő.

A 2000 megawattnyi plusz megújuló is naperőmű lenne?

A megújuló technológiák fejlődésével én nem kötném meg ennyire a kezünket. Stratégiai elképzelésünk szerint diverzifikált megújuló portfóliót szeretnék kiépíteni. 

 Az MVM csoport megújuló portfóliója már ma sem kizárólag a naperőművekre fókuszál, Sopronkövesden jelenleg is van egy 23 megawattos szélerőműparkunk, nem zárkóznánk el a szeles kapacitásunk bővítésétől. Viszont nem kizárólag Magyarországban gondolkodunk: a régióban is keresünk szélenergia-befektetési – építési és vásárlási – lehetőségeket.
 

Hol tart a paksi üzemidő-hosszabbítás?

Egy nagyon komplex, 15 évig tartó folyamatról van szó, melynek stratégiai szerepét úgy szoktuk kiemelni, hogy nem is projektről, hanem egy üzemidő-hosszabbítási programról beszélünk. Szakértőink gőzerővel dolgoznak, ebben a paksi kollégák meglévő tapasztalatára támaszkodhatunk, hiszen az erőmű már sikeresen véghez vitt egy üzemidő-hosszabbítási programot. Az elmúlt időszakban indítottuk el a hatóságnál a környezetvédelmi engedélyezés előzetes konzultációs szakaszát, ami jelentős mérföldkő.

Pontosan mire vonatkoznak ezek a kérelmek?

Magára az üzemidő-hosszabbítást célzó munkálatok elvégzésére.

A két új paksi blokk nem kerül majd az MVM-hez?

Az uniós előírások egyértelműek, az erőműnek a beruházás megvalósítása során függetlennek kell lennie az MVM-től. Viszont miután felépül, érdemes lesz megvizsgálni, hogy ki tudja azt a leghatékonyabban üzemeltetni.

Külön projekt lesz a szivattyús-tározós erőmű (SZET) is?

Külön projekt, de mi foglalkozunk vele. A megvalósíthatósági tanulmányát ősszel letesszük a minisztérium asztalára. Két helyszínt és egy körülbelül 600 megawatt kapacitású tározó létesítésének a lehetőségét vizsgáljuk. Annyit elárulhatok, hogy eddig nagyon kedvező eredményeink vannak, optimistán állunk egy hazai SZET létesítése elé.

Ugyanakkor a mátrai helyszín tűnik esélyesebbnek...

Egyelőre korai lenne nyilatkozni, és bármiféle kijelentést tenni a helyszínre vonatkozóan. Csak a tanulmány elkészültével lehet biztosan megmondani, hogy mi az MVM konkrét javaslata. Rendszerszemléletű megközelítéssel, komplex vizsgálatokat folytatunk, melynek eredményeképpen fogunk a minisztérium asztalára egy javaslatot letenni.

Milyen tervei vannak az MVM-nek az energiatárolás terén?

Energiatároló lesz maga a SZET is, ezen felül 400 megawattnyi kémiai tárolót, különböző típusú akkumulátorokat szeretnénk telepíteni a piaci trendekhez és lehetőségekhez igazodva. Ebből 2026-ban 100 megawattnyit építünk meg a nyáron lezajlott pályázatnak is köszönhetően. A munka itt már el is kezdődött.

A külföldi terjeszkedésen belül melyek a fő irányok?

A fő irány a csehországi befektetésünk megerősítése, ott a kiskereskedelmi piacon vagyunk jelentős szereplők. Csehországban most termelő beruházásokat is keresünk. Kiemelt célpont még Szlovákia, Szerbia és Románia. Szerbiában kisebbségi tulajdonosok vagyunk egy villamosenergia-hálózatokat építő vállalatban, jövőre többségire növeljük a részesedésünket. A másik két országban egyelőre kicsi a jelenlétünk, de folyamatosan keressük a lehetőségeket.