Jövőre új korszak kezdődik a magyar gázpiacon

Tartósnak ígérkező változások zajlanak Európa, egyben Magyarország gázellátásában. A fő lökést az Ukrajnában folyó háború következményei adták, de a háború után sem feltételezhető a piacok teljes visszarendeződése és az sem, hogy csökkenne az energia-önellátásra való törekvés. A Világgazdaság sorra vette, mindez mit jelent Magyarország 2025-ös gázellátása szempontjából, egy szakértőt pedig az árakról kérdezett.

Kisebb keresletre készülhetnek a kereskedők  

A hazai gázfelhasználás az energiaválság előtti, évi 10-11 milliárd köbméterről az idén 8 milliárd köbméter közelébe csökkent, és nem várható növekedés jövőre sem. A csökkenés mögött a következők álltak.

• Az áramtermeléshez kapcsolódó gázkereslet az ipari termelés lassulásával esett.
• Egymás után értek és érnek be az állam által is támogatott energiahatékonysági beruházások.
• A lakosság spórol a gázzal, főleg az átlagos fogyasztás rendszerének 2022. augusztus 1-jei bevezetése óta.

Az MBH júliusban 4,2, Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanabban a hónapban 3,5 százalékos jövő évi gazdasági növekedést vetített előre, szeptemberben az Egyensúly Intézet 3,4 százalékot várt. E növekedés megalapozhatja az ipar energiaigényének bővülését is, de a konkrét projektek többet mondanak. Például a tervek szerint már ez év végétől termel a nagy áramfalónak (közvetve és részben tehát gázfalónak is) ígérkező debreceni BMW-gyár, 2025 elején pedig indulhat a próbagyártás a szintén debreceni CATL akkumulátorgyárban. Az iparon belül a fő gázfelhasználók (ebben a sorrendben) az élelmiszer-, az ital- és a dohánygyártás, a vegyipar és a gyógyszergyártás, a gépgyártás. 

Igaz, hogy a hőmérséklet növekedésével egyre több (részben gázüzemű erőművekből érkező) energiát használunk épületfűtésre, de a hőmérséklet növekedése a fűtési igény megcsappanása miatt így is lejjebb szorítja az éghajlat-változáshoz köthető gázigényt. Az említett energiahatékonysági fejlesztések hatása is megmarad, főleg, mivel ezek nemcsak adott mennyiségű gáz gazdaságosabb felhasználását célozzák, hanem a gáz kiváltását is, főként megújuló energiahordozókkal. Végül nem feltételezhető az sem, hogy a lakosság jövőre kevésbé akarna takarékoskodni a gázzal. Ehhez jelentős jövedelemnövekedésre vagy az átlagfogyasztás rendszerének felszámolására lenne szükség. Bár az ezen intézmény fenntartását kimondó rendelet csak 2024 végéig hatályos, esélyes, hogy meghosszabbítják.

Jövőre is esik a belföldi termelés

Napi mintegy 4,6 millió köbméterről napi 4,2 millió köbméterre tovább csökken a belföldi gáztermelés az FGSZ Zrt. várakozásai szerint. Ez nem meglepő, és annyiban nem is okoz nagy gondot, hogy a Magyarországon felhozott gázból a hazai igényeknek eleve csak körülbelül az ötödét elégítik ki. Az energia-önellátás miatt azonban az Energiaügyi Minisztérium nyolc újabb területre indított koncessziós eljárásokat szénhidrogén kutatására, feltárására és termelésére, épp a napokban.

A következő, 2025/26-os gázévben az FGSZ szerint már napi 5,5 millió köbméteres hazai termelés várható. E magasabb szint három éven át fenn is maradhat. A növekmény részben az államtól gáztermelői feladatokat is kapott állami MVM-től várható. A társaság most jelentette be egy újabb kút lefúrását.

Ki sem látunk a tárolói gázból

Magyarország majdnem színültig telt tárolókkal várja a közelgő fűtési idényt, ahogyan Európa közel egésze is. Pillanatnyilag közel 92 százalékos töltöttségnél tartunk. És van nagyobb mennyiség tartalékolására is igény, így a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tavaly és az idén is hozzájárult, hogy a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) a névleges mennyiségnél kicsit több gázt fogadjon. A hazai betárolt gáz öt létesítményben található, ebből négy az MFGT-é és egy a Hexumé.

A hazai tárolók gázának mintegy négyötöde jellemzően a felhasználókat ellátó gázelosztó társaságokhoz kerül, a maradékon az erőművek és az ipari felhasználók osztoznak. Magyarországon tárolják a szerbiai lakosság téli ellátásához szükséges mennyiséget is, továbbá a hazai export- és a tranzitigények is úgy elégíthetők ki megnyugtatóan, ha közben kellő nagyságúak a belföldi tartalékok.    

Megfordult Ukrajna szerepe

Új korszak nyílik 2025-ben Magyarország gázellátása szempontjából, ha Ukrajna – hűen eddigi bejelentéseihez – nem járul hozzá az orosz gáz Nyugatra történő továbbításához. Ellátási zavart ugyan nem okozna, ha nem hosszabbítanák meg az orosz–ukrán tranzitmegállapodást, azonban ekkortól már már le is lenne papírozva, hogy elveszítettük ezt az útvonalat. Ellátási zavar azért nem lesz, mert a hatályos hosszú távú magyar–orosz gázvásárlási szerződés szerint az orosz Gazprom már egyébként is dél felől a Török Áramlaton, onnan pedig Bulgárián és Szerbián át küld évi 3,5 milliárd köbmétert a magyar piacra, illetve 1 milliárdot Ausztrián keresztül. 

Márpedig most úgy áll, hogy keleti szomszédunk gázigénye markáns jellemzője lesz a 2025-ös piacnak is. Az Ukrajna felé történő szállítás kapacitások egyébként rendelkezésre állnak, és a Szlovákia felé történő szállításé is. Ez utóbbi ezért fontos, mert Szlovákián át is küldhető gáz Ukrajnába. A szlovákiai bővítést az FGSZ szlovákiai partnerével, az Eustreammel oldotta meg. Mellesleg már a kibővített kapacitás is ki van használva 95-100 százalékig.

Újabb krki kapacitást lehetne lekötni, az MVM talán már készülődik

Jövőre felerősödik a Magyarországot dél felől ellátó három szállítási irány fontossága: a Szerbián, a Románián és a Horvátországon keresztüli.

• A szerbiai útvonal ígéri továbbra is a meghatározó mennyiséget.
• Románián át várjuk az alternatív (főként azeri és török kereskedőkön keresztül vásárolt) mennyiségeket, de hazai piaci szereplők csak 2027 után remélnek nagyobb tételeket.
• Horvátország is nagy ígéret, mert ott a cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó kapacitások bővítésére készülnek. A jövő év a munkáé lenne, a kapacitást 2026-ra növelnék évi 6,1 milliárd köbméterre a mostani 2,9 milliárdról. A magyar érdekek amellett szólnak, hogy hazai piaci szereplők jelentős hányadot lekössenek a pluszkapacitásból, hogy a világ bármely részről fogadhassanak földgázt. Az MVM már nyilván készülődik. A megnövelt importhoz szükséges magyarországi infrastruktúra már rendelkezésre áll.

És mire számítanak a kereskedők?

A Világgazdaságnak Balogh József energiapiaci szakértő fejtette ki, hogy a fentiek közül elsősorban mi alakítja a jövő évi gázárakat. A következő választ kaptuk. 

A földgáz ugyanúgy áru, mint a krumpli, vagy az elektromos autó – a piaci ára a kereslet és a kínálat alakulásától függ. Az idei évhez hasonlítva, a keresleti oldalon nagy átrendeződés nem várható. A KSH nyelvén egyszerűen jármű- és gépgyártásnak hívott szegmensek (összes autógyár + akkumulátor gyárak + kapcsolódó összes beszállító) lassú gyengülését (összes ipari gázfogyasztás körülbelül 21 százalékát) valószínűleg nem tudja más iparág (műtrágya, vegyipar vagy élelmiszergyártás) hirtelen felfutása helyettesíteni. Egyetlen keresleti oldalt támogató tényező maradt a magyar gázpiacon: az ukrán export. Ha a beregdaróci firm (nem megszakítható) kilépő kapacitás tesztüzem idejét és/vagy mennyiségét a magyar és ukrán rendszerirányító meghosszabítaná és/vagy jövőre megemelné, akkor egyre több gáz menni ki Ukrajna felé. 

Ugyanakkor van bőven bizonytalanság a kínálati oldalon. A 2025-ös év bűvöskéje az orosz–ukrán gáztranzitszerződés. Ha ezt sikerül meghosszabbítani, akkor Magyarország földgázellátása többszörösen is biztosított lesz. A következő nagy kérdés a horvátországi LNG terminál bővítése.
Ha ez időre elkészül és a helyi szabályozásban nem lesz exportellenes változás (különadó vagy hasonló), az további jó hír a magyar földgáz piac számára. Mindez természetesen vélelmezi hogy a Török Áramlat folyamatosan és megbízhatóan működik. Reméljük, csak elméleti felvetés, de ha ezzel a vezetékkel bármi történne, akkor ezt a választ újra kellene szerkeszteni...

Azonban most tényleg minden adott ahhoz, hogy a magyar MGP (virtuális gázkereskedési pont) regionális szinten olyan piacvezető kereskedelmi hub legyen, mint a HUPX az elektromos iparban. Van:

• határkeresztező kapacitás minden szomszédos országgal,
• több tároló,
• bőséges forrásoldal.

Csak arra kell vigyázni, hogy a magyar szabályozás piacbarát legyen (lásd felügyeleti díj csökkentése, Robin Hood adó kivezetése, engedélyezés egyszerűsítése), különben a kereskedők maradnak az osztrák gáztőzsde régi, jól bevált virtuális kereskedési pontjánál, a VTP-nél.