Több gázt küldene Magyarország Ukrajnába – Szerbián keresztül érkezik az orosz energiahordozó
Hamarosan a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elé kerül az FGSZ Zrt. megújított tízéves gördülő fejlesztési terve, melynek nyilvános konzultációja már lezajlott. A társaság a hatályos jogszabályoknak megfelelően mint szállítási rendszerirányító – a többi rendszer-üzemeltetővel együttműködve – hangolja össze a szállító vezetékrendszerek, az elosztó vezetékrendszerek, valamint a földgáztárolók kapacitás-felülvizsgálatának eredményeit és a fejlesztési javaslatokat.
A tízéves fejlesztési tervre több tényező hatással van. Ilyen például – ahogyan az anyagból is látszik –, hogy
- a hazai gáztermelés várhatóan, de ámenetileg csökken és
- a sok naperőmű termelésének kiegyensúlyozására szükség van az új gázblokkokra,
- a gázigény pedig a növekvő átlaghőmérséklet (és más okok) miatt esik.
A kereslet zsugorodásáról még nem tudható pontosan, hogy mekkora hányada adódik a lakosság kényszerű spórolásából, és mekkora az energiahatékonysági beruházások hozadéka. Ilyen beruházásból ugyanis sok volt az elmúlt években, és az a közös bennük, hogy az általuk megtakarított kereslet már nem tér vissza a piacra.
Erős fókusz van az importon
Magyarország gáztermelése szerény, a hazai fogyasztási igények mintegy 20 százaléka elégíthető ki belőle, ezért a belföldi gázellátásban nagy az import szerepe.
Fontos tehát, hogy az országos gázhálózatnak minél több szomszédos ország hálózatával legyen kapcsolata, mégpedig úgy, hogy mindkét irányba a piac által igényelt mennyiséget lehessen továbbítani.
Az FGSZ Szlovénián kívül minden más országgal meg is építette a közös interkonnektorát az elmúlt években.
Szól érv a szlovén interkonnektor mellett is
Ugyanakkor Szlovénia sem felejtődött el, szerepel is a mostani fejlesztési javaslat feltételesen javasolt projektjei között. Csakhogy a vezetéki összeköttetés létrehozásának erősebb politikai és viszonylag szerény piaci támogatottsága van. A szlovének egy ilyen összeköttetés révén a magyarországi földgáztárolókhoz férhetnének hozzá, a magyarok pedig az olaszországi LNG-hez. Évi 0,4 milliárd köbméteres szállítókapacitás létesítése a cél az előttünk álló tíz évben.
Nagyon várjuk a Románia felőli gázt
Az előzetes keresletfelmérés alapján növelni kellene a Románia felőli (ROHU) évi 2,6 milliárd köbméteres határkapacitást. Az FGSZ a MEKH-től kapott engedéllyel júliusban ki is írta három kapacitásra – évi 3, 4,4 és 5,3 milliárd köbméterre – a pályázatot. Ám a tender eredménytelen lett. Nem kizárt, hogy azért, mert a kereskedőket elriasztotta a többlet vezetékhasználati díj, vagy mert az ilyen típusú (inkrementális) pályázat egyébként sem túl vonzó.
Az eljárás ugyanis a jellegénél fogva elvárja 2028–2029-től a 10-15 évre szóló kapacitáslekötést. Ez túl hosszú, a kereskedők számára nagyon kockázatos.
A romániai interkonnektor esetében ráadásul az sem biztos, hogy ebből az irányból mennyi pluszgáz érkezhet. Piaci szereplők most 2027 után remélnek nagyobb mennyiséget a Neptun gázmezőről.
Egyébként sincs túl sok példa arra – a Világgazdaság csak egyről tud –, hogy sikerre vezetett volna a 2017-től előírt inkrementális igényfelmérés. Ez a kivétel a TAP-ra (Transz-Anatólia Vezeték) kiírt ilyen tender volt, de a TAP gázellátását garantálta a cső túlsó végén lévő, törökországi Tanap-vezeték gáza.
Új helyzet az ukrán határon
Magyarország legnagyobb gázimport-kapacitását Ukrajna felől építették ki. Ezen évi 17,5 milliárd köbméter gáz is behozható, a hazai igény kétszerese. Ám 2021 októbere óta nem érkezik rajta szinte semmi, a jövő évtől pedig bizonytalan ideig várhatóan nem is lesz használatban az orosz–ukrán gáztranzit-megállapodás ez év végi lejárta miatt. Magyarország az orosz gázt jelenleg kizárólag a Török Áramlaton, közvetlenül pedig Szerbián át kapja. Mindazonáltal a tranzit folyatása folyamatosan terítéken van.
Ezért itt is le kell szögezni: Magyarország már egyáltalán nem függ az Ukrajnán keresztüli gáztranzittól, így a 2025-ös teljes leállításától sem.
Kifelé viszont megy a gáz, mert Ukrajna már két éve kedvező gáztárolási konstrukciót kínál. Kérdés, hogy az ott folyó háború nem teszi-e kockázatossá az ottani bértárolás igénybevételét, emiatt pedig nem esik-e a Magyarországról Ukrajnába történő szállítási igény.
Ukrajna felé évi 7 milliárd köbméter megszakítható technikai kapacitás áll rendelkezésre, amiből az FGSZ és az ukrán TSO (rendszer-üzemeltető) megegyezése alapján 2022 eleje óta 2,9 milliárd éves kapacitás nem megszakítható módon elérhető a többször hosszabbított tesztidőszak végéig. Ez jelenleg 2024. december 31-ig áll fenn.
Költséghatékony megoldás a szlovák partnerrel
A magyar–szlovák (HUSK) irányú szállítási lehetőség növelésére is volt igény. Ezért ez év februárjában az FGSZ talált olyan megoldást a szlovákiai rendszer-üzemeltetővel, az Eustreammel, amellyel új beruházás nélkül is 50 százalékkal sikerült megnövelni a kapacitásokat. A magyar–szlovák (HUSK) gázvezeték kapacitása már így is 95-100 százalékban ki van használva.
A horvát rendszer-üzemeltetőnél a labda
Lehet, hogy bővíteni kell a horvát–magyar (CRHU) szállítási irányt is, de nem a magyar oldalon. A hazai bejövő kapacitás ugyanis már most is évi 3,5 milliárd köbméter lehetne, mert azt még a Horvátországban tervezett LNG-terminál kapacitásához méretezték. Nagy kikötői létesítmény helyett azonban csak egy úszó LNG-hajó épült a Krk szigeten, amelyhez horvát oldalon 1,75 milliárd köbméteres exportkapacitást létesítettek. Ha tehát lesz nagyobb horvát LNG-terminál, a vezeték szállítóképességét is a határ túloldalán kell növelni. A mostani horvát tervek szerint 2026-ra 2,9 milliárd köbméterről 6,1 milliárdra növelik az LNG-fogadó kapacitást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.