Akár vissza is térhet az atomenergia Németországba

A német CDU és a CSU párt egyértelműen elkötelezett az atomenergia mellett. Ha megnyerik a szövetségi választást, újra akarják aktiválni a nemrég leállított atomerőműveket – számolt be a Handelsblatt. Bár már bezárták az ország utolsó atomerőműveit is, a leszerelésük még nem kezdődött el. A Framatome – a francia Areva energetikai csoport leányvállalata – megerősítette, hogy öt, még le nem szerelt atomreaktor könnyen újraaktiválható. Szeptember végén a CDU és a CSU a Bundestagban leszerelési moratóriumot kért a nemrég leállított reaktoroknak.

A 2011 márciusa után is működő kilenc reaktorból egy kivételével mind kapott leszerelési engedélyt a kormányától. Az egyetlen kivétel a Brokdorf atomerőmű. Minden atomerőmű újraindítását engedélyeznie kell a helyi önkormányzatnak, de a kérdést egyelőre csak egyetlen kormány kész megvizsgálni, a bajor. Viszont pont az a kormány – Schleswig-Holstein tartományé – mondott tavaly a lehetőségre egyértelmű nemet, ahol a Brokdorf található. Ráadásul ez a reaktor a modern német atomellenes mozgalom szülőhelye, már az volt az amerikai Three Mile Island atomerőmű 1979-es balesete előtt is. A leállított kilenc reaktor

• négy Vor-konvói,
• három konvói
• és kettő gundremmingeni

adta 2012 és 2014 között a németországi villamosenergia-termelés 15-16 százalékát. Ha tovább működhettek volna, segíthették volna Németországot abban, hogy könnyebben és tisztábban szüntessék meg a szénalapú energiatermelést annál, ahogyan azt most teszi.

Százmilliárd eurókat bukhattak az atomerőművek bezárása miatt

Egy nemrég készült tanulmány szerint, ha Németország folytatta volna az atomerőművek használatát, és új reaktorokba fektetett volna be, akkor 332 milliárd eurót takaríthatott volna meg jelenlegi energiaátállási politikája, az Energiewende költségeihez képest. Az International Journal of Sustainable Energy című folyóiratban megjelent kutatást Jan Emblemsvag, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem professzora vezette – írja a Nucnet. A tanulmány úgy kalkulál, hogy a megújuló energiára való átállást előtérbe helyező német Energiewende szerint 387 milliárd eurós beruházást és további 310 milliárd eurós támogatást jelent, összesen 696 milliárd eurót. Ezzel szemben, ha az ország működőképes állapotban tartotta volna meglévő atomerőműveit, és új reaktorokba fektetett volna be, a becsült költség mindössze 36 milliárd euró lett volna, ami lényegesen kevesebb, mint az Energiewende-politika.

Rossz döntés a legrosszabbkor

Az Energiewende, azaz energiaátállás keretében vált Németország a nukleáris és a fosszilis tüzelőanyagoktól a megújulókra. A program kritikusai szerint azonban nincs meg az egyensúly a környezetvédelmi célok és az energiabiztonság, valamint a megfizethetőség között. Miután ugyanis Németország fokozatosan megszüntette az atomenergia használatát, egyre jobban függött a gáztól, különösen az oroszországi importtól. Emiatt sebezhetővé vált a közelmúltbeli energiaválság idején, ami további 1500 milliárd eurójába került. Ez a tanulmány szerint elkerülhető lett volna, ha Németország nem támaszkodik ennyire a gázra. Az pedig végképp rossz volt, hogy Németország az utolsó három atomerőművét (az Isar-2-t, a Neckarwestheim-2-t és az Emslandot) már 2023 áprilisában zárta be, vagyis bőven az energiaválság idején.

A 2011-es fukusimai atombaleset előtt a 17 működő német atomreaktor az ország villamosenergia-ellátásának mintegy negyedét adta. Leállításukhoz a német kormány annak ellenére is ragaszkodott, hogy volt szándék az üzemidejük meghosszabbítására is.

Európa is megszenvedi a a hibás német atomdöntést

A németországi atomerőművek leállítása óriási károkat okozott Európának, hiszen az európai közösségben nagyon nehéz a németekkel szemben álló, vagy attól független gondolat mentén haladni – ezt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem atomenergetika tanszékének egyetemi tanára jelentette ki azon a pódiumbeszélgetésen, amelyet az Atomhelyzet című film bemutatója után a Pannonia Entertainment szervezett. Mint rámutatott, Európában kevesebb pénz rendelkezésre áll nukleáris fejlesztésre, mint az Egyesült Államokban, és úgy érzi, hogy a fejlesztések terén így Európa most versenyhátrányba kerül az USA-val szemben. „A német atomerőművek leállítása gazdasági és energetikai nonszensz volt – jelentette ki – óriásit hibáztak”. Elképesztően abszurdnak nevezte, hogy egy szökőár okozta atombalesetre hivatkozva olyan országban állítanak le az ország közepén lévő atomerőműveket, ahol a cunami kizárt.

Húsz évet csúszik a végleges tároló helyének kijelölése

Az atomenergia ellenzői eközben az átmeneti tárolókban lévő radioaktív hulladékok miatt állítólag fenyegető veszélyekre figyelmeztetnek.  Németországban ugyanis még nincs végleges tárolója ezeknek a hulladékoknak, a meglévőknek pedig „jelentős biztonsági hiányosságaira vannak” például Helge Bauer, a hannoveri Broadcast szervezet szerint – írja a dpa hírügynökség. Helge Bauer azt nehezményezi, hogy a szövetségi kormány még nem mutatott be észszerű elgondolást arra, hogyan kezelné azt a tényt, hogy a nukleáris hulladéknak a korábban reméltnél lényegesen tovább kell az átmeneti tárolókban maradnia. Hiányoznak még a terrortámadások és a szabotázs elleni megfelelő védelmi koncepciók is. Ezért – hangsúlyozta Helge Bauer – a kormánynak új, az átmeneti tárolásra vonatkozó koncepciót kell bemutatnia. Ráadásul a következő két évtizedben sok átmeneti tároló engedélye jár le.

A nagy radioaktivitású hulladékok végső tárolójának helyét még keresik az országban. A Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium úgy számol, hogy a helyszín 2050-re választják ki, az eredetileg tervezettnél körülbelül 20 évvel később. Folyamatosan vitát szító kérdés a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése is. Ezt a tárolót a Salzgitter melletti, egykori vasércbánya melletti Konrad-aknában alakítják ki legkorábban 2027-re, de a kritikusok ez esetben is a biztonság hiányára panaszkodnak. A végső tárolóba a több mint 60 év alatt felgyűlt, 27 ezer köbméter erősen radioaktív hulladék kerülne. Ehhez egy egymillió évig biztonságos helyet kell találni, hiszen a hulladék több százezer évig sugároz majd. Jelenleg 16 felszíni átmeneti tároló működik a szövetségi államokban.