Akkorát bukott, mint Rottenbiller a német energiapolitika
Hatalmas összegeket bukott Németország az utóbbi évtizedekben folytatott energiapolitikája miatt – írja azIInternational Journal of Sustainable Energy című energetikai portálon megjelent tanulmányában a Norvég Műszaki Tudományos Egyetem (NTNU) professzora, Jan Emblemsvag által vezetett elemzőcsapat.
A németek többet vesztettek a réven, mint amit nyertek a vámon
A megújuló energiára való áttérés, azaz az energiafordulat (Die Energiewende) tervét még az ezredforduló hajnalán hirdette meg Németország azzal az ambiciózus célkitűzéssel, hogy a nap-, szél- és biomassza-energia arányának növelésével az energiamixben 2022-re a szén-dioxid-kibocsátást 25 százalékkal csökkenteni kell 2002-höz képest.
Miközben azonban az Energiewende a megújuló energiaforrások kiépítésével valóban csökkentette a környezetszennyezést, egyúttal fokozatosan megszüntették Németország biztonságos, szén-dioxid-kibocsátásmentes atomerőműparkját, ami a nukleáris energia veszélyeitől rettegő környezetvédelmi aktivisták régi, nagyjából a 70-es évek óta dédelgetett célja volt.
Míg két évvel az ezredforduló után az atomenergia Németország villamosenergia-termelésének mintegy ötödét adta, huszonegy évvel később nulla százalékát. A laikus persze azt gondolhatja, hogy semmi gond, az olcsó szél- és napenergia egyszerűen betölti a hiányt, de a helyzet nem ilyen egyszerű.
Jobb lett volna, ha semmit sem csinálnak
Az atomreaktorok ugyanis, ha egyszer beindultak és működnek, megbízható, megfizethető áramot biztosítanak. Olyan áramot, amely mindig rendelkezésre áll. A megújuló energiaforrások egészen egyszerűen képtelenek ilyen biztonságot nyújtani. Mivel pedig egy olyan fejlett gazdaság, mint Németország, száz százalékban megbízható elektromos hálózatot igényel, a németek kénytelenek voltak fosszilis energiahordozókra alapozott szén- és földgázüzemű erőműveket is építeni, hogy pótolják a kiesést.
A német politikusok rövidlátó politikájának eredménye ezért egy sokkal drágább hálózat lett.
Az elemzés azt mutatja, hogy ha a németek 2022-ig egyszerűen fenntartották volna 2002-ben meglévő reaktorparkjukat, nagyjából 600 milliárd eurót takaríthattak volna meg.
Az építési költségeken túl ugyanis a megújuló energiaforrások drága hálózatfejlesztést és rengeteg támogatást igényeltek. Ráadásul a német szén-dioxid-kibocsátás majdnem ugyanolyan mértékben csökkent volna.
Jan Emblemsvag elemzőcsoportja azonban nem állt meg itt, azt is kiszámolták, hogy mi lett volna, ha az atomreaktorokat nemcsak meghagyják, hanem a megújulókra kiadott forrásokat is a nukleáris energia fejlesztésére fordítják.
Számításaik szerint ezzel további 73 százalékkal csökkenthették volna a szén-dioxid-kibocsátást, miközben az Energiewende hatalmas költségeihez képest 330 milliárd eurós megtakarítást értek volna el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.