Súlyos energiaválságot okoztak a politikai alapú döntések

Az ellátásbiztonsággal kapcsolatban intő jelek már jóval a mostani energiaválság előtt is voltak, az orosz–ukrán konfliktus nyomán Oroszország ellen kivetett szankciók miatt pedig az európai energiakrízis tovább súlyosbodott. Az energiaárak drámaiak, miközben szén-, gáz- és áramhiánnyal is számolni kell – emlékeztetett a Világgazdaság megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.

Fosszilispárti zöldideológia

A klímagyilkos és közvetve a légszennyezés számlájára írható idő előtti halálozások miatt emberéletek ezreit követelő szénerőműveket radikálisan le kellene építeni – vélekedett Hárfás Zsolt. Az európai energiaválság közepette az Európai Unió egyre több országa kezd józanodni, és látja be a szakmai érveket, hogy feltétlenül szükség van a valós ellátásbiztonságot és árstabilitást garantálni képes atomerőművi kapacitások fejlesztésére, amelyek a napszaktól és az időjárástól függetlenül képesek klímabarát és olcsóbb villamos energiát termelni. Ezzel szemben

 – emelte ki Hárfás Zsolt.

Egyre több az üzemidő-hosszabbítás

Nem véletlen, hogy az energiakrízis közepette egyre több ország akar új atomerőműveket építeni, vagy meg akarja hosszabbítani a meglévő egységek üzemidejét – mutatott rá. Csehország korábban bejelentette, hogy a Dukovany Atomerőmű négy egységének üzemidejét húsz évvel, összesen hatvan évre kívánják növelni, miközben új nukleáris kapacitás építését is tervezik. Szlovákiában az üzemelő blokkok esetében szintén üzemidő-hosszabbítással számolnak. Finnországban az ottani üzemeltető a Loviisai Atomerőmű két blokkjának élettartalmát hetven évre kívánja kiterjeszteni, és ennek érdekében már be is nyújtotta a nukleáris hatóságnak a szükséges engedélykérelmeket. Lengyelország eközben atomerőműveket szeretne építeni. Az Egyesült Királyság gőzerővel hajtja végre a fejlesztési terveit: jelenleg a Hinkley Point C projekt keretében két új egység épül, de 2030-ig újabb nyolc blokk építésével is számolnak.

Ismeretes, Németország kénytelen volt a még működő három egység üzemidejét idén április közepéig meghosszabbítani, de további hosszabbításra is sor kerülhet az energetikai válság kimenetelétől függően a szakértő szerint. Svédország az ottani baloldal politikai döntése nyomán korábban száz százalékban megújuló energiaforrásokat kívánt alkalmazni, ám a mostani kormánykoalíció ezt száz százalék fosszilisenergia-mentességre módosította, ami nyitva hagyta a kaput az atomerőművek előtt. A svédek korábban leállított klímabarát atomerőművi blokkokat állítanának ismételten termelésbe, a meglévő egységek üzemidejét hosszabbítanák meg, sőt új blokkokat is építenének – sorolta a szakértő.

Belgiumban tavaly márciusban határoztak arról, hogy két atomerőművi egységüket mégsem zárják be 2025-ben, hanem csak 2035-ben. Hollandia az ötven éve működő Borssele Atomerőmű mellett két új blokkal szeretné csökkenteni energiafüggőségét, amelyeket 2035-ig kívánnak megépíteni. 

Svájcban egyes csoportok már az atomenergia kivezetéséról szóló korábbi döntés  felülvizsgálatát szorgalmazzák. Tavaly a francia államfő a France 2030 újraiparosítási tervet ismertetve új francia nukleáris reneszánszról beszélt. Ennek keretében 2050-ig hat új EPR2 típusú atomerőművi blokk megépítéséről már döntöttek, és további nyolc blokk megépítését tervezik. Az első ilyen blokk már 2035-re elkészülhet. A franciák az egyes blokkok esetében további üzemidő-hosszabbítást is terveznek. Hárfás Zsolt mindezt úgy összegezte, hogy

Még egy magyar atomerőmű?

Magyarország szintén nagy kihívásokkal szembesül, hiszen az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek elterjedésével az igények növekednek. Az utóbbi időben megtapasztalhattuk,

A nemzeti célokat az szolgálja a legjobban, ha a villamos energia döntő részét hazai erőművek termelik meg. A paksi bővítésen és az üzemidő-hosszabításon túl a megújulók, döntően a naperőművek jelentős fejlesztése, valamint a hálózati fejlesztések is elengedhetetlenek.

Hárfás Zsolt már többször beszélt arról, hogy ideje Paks II. mellett egy új telephelyen újabb atomerőművet tervezni, hiszen ezáltal is tovább lehetne erősíteni a nemzeti céljaink elérését, amelyek egyik sarkalatos pontja az ország újraiparosítása. Magyarország több régiójában is lehetne megfelelő telephelyet találni, és a lakossági elfogadás esetén engedélyezni. Az atomenergia támogatottsága idehaza egyébként kiemelkedően magas, 68 százalék.

A kilencvenes években országos komplex műszaki, geológiai szűrés alapján megtörtént a potenciálisan számításba jöhető atomerőművi telephelyek kijelölése. Az akkori peremfeltételeket figyelembe véve a paksi telephely mellett a Felső-Tisza vidéke is számításba jött. Természetesen kormányzati döntés esetén újra el kellene végezni a vizsgálatot, részletesen elemezve a telephelyek adottságait és a környezeti feltételeket. 

Egy jövőbeli pozitív kormányzati döntés esetén olyan technológiai szállító kiválasztása célszerű, amely az adott technológiával kapcsolatban szakmailag meggyőző fejlesztési, gyártási, karbantartási, építési és üzemeltetési tapasztalattal, valamint nemzetközileg is elismert referenciákkal rendelkezik. Rendkívül fontos szempont továbbá a gazdaságosság, a hazai cégek beszállítási lehetősége, valamint a százszázalékos állami tulajdon garantálása.

Az Ukrajnába tervezett amerikai AP-1000 típusú blokkok az Egyesült Államokban még csak építés alatt állnak, tehát működő amerikai referencia nincs, Románia pedig olyan amerikai SMR-technológiát kíván megvalósítani, amely prototípus – ilyen sehol nem üzemel a világon. A Paks II. atomerőművet építő Roszatom csak és kizárólag olyan technológiát exportál, amelynek van működő referenciája, és bizonyított a technológia biztonságossága, ráadásul folyamatos a fejlesztés.