Volt olyan idő, amikor húsz nukleáris erőmű termelt áramot Németországban, április közepe óta azonban az atomenergia Európa legnagyobb gazdaságának a múltjához tartozik.
Az utolsó három erőművet pár hónapos haladék után április 15-én zárták be , a dátumot a zöld Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter egy új hajnal kezdeteként jellemezte. „Úgy gondolom, hogy most minden erőnket a nap- és a szélenergiának, azok tárolásának, az energiatakarékosságnak és az energiahatékonyságnak az előmozdítására kellene fordítanunk, és fel kellene hagynunk a múltba néző vitákkal” – mondta egy nemrégiben adott rádióinterjúban. Ezzel azokra a hangokra utalt, amelyek az ukrajnai háború és az energiaválság nyomán követelték az erőművek élettartamának meghosszabbítását.
Ez a vita ugyan lezárult, a nukleáris energiával kapcsolatos problémák azonban még jó darabig elevenek maradnak Németországban – emlékeztetett összeállításában a Deutsche Welle internetes kiadása.
A reaktorokat ugyanis még le kell szerelni, és nincs tisztázva, hol legyen a radioaktív hulladék végleges raktára.
A német atomhulladékot sok más országhoz hasonlóan ideiglenes helyen tárolják leállított hőerőművek területén, a törvények azonban előírják, hogy ezek több ezer évre biztonságos, végleges föld alatti tárolókba kerüljenek.
„Az ideiglenes létesítményeket úgy tervezték, hogy még jó ideig kitartsanak, áthidalják azt az időt, amíg a végleges tároló rendelkezésre áll” – nyugtatott a portálnak adott interjúban Wolfram König, a nukleáris hulladékok elhelyezésének biztonságáért felelős szövetségi hivatal elnöke.
Amit keresünk, az a geológiai mélység, egy megfelelő sóréteg gránitban vagy agyagkőzetben, amely biztosítja, hogy meghatározatlanul hosszú ideig ne kerüljön újra radioaktív anyag a felszínre – tette hozzá.
A kérdés csak az, hogy hol legyen ez a hely. Hosszú ideig az alsó-szászországi Gorleben volt a német politikusok kedvenc célpontja erre a célra, a helyiek azonban olyan szenvedélyesen tiltakoztak ellene, hogy pár éve kénytelenek voltak lemondani róla.
Most országszerte keresik a megfelelő helyszínt, több mint 90 lehetséges célpontot vizsgálnak, és ez el fog még tartani egy ideig. „Feltételezhetjük, és feltételeznünk is kell, hogy a kutatás a végső tároló felépítésével együtt nagyjából annyi ideig fog tartani, ameddig nukleáris energiát használtunk, vagyis hatvan évig” – hűtötte le a türelmetlenkedőket König.
Időbe telik a mintegy húsz atomerőmű szétbontása is, König becslése szerint mintegy tíz-tizenöt év szükséges hozzá.
Németországon kívül Olaszországban, Kazahsztánban és Litvániában is zártak be atomerőművet, máshol viszont, például az Egyesült Arab Emírségekben vagy Fehéroroszországban és Magyarországon új reaktorokat építenek, Japánban pedig az újraindításukat sürgeti a gazdasági miniszter. A radioaktív hulladék biztonságos tárolása azonban mindenhol megoldatlan probléma.
Tervezésben Finnország jár legelőrébb,
3,5 milliárd eurós becsült költségvetéssel épül a végleges tárolóhely az ország déli részén,
és már idén működni is fog. „Bárki profitál is az elektromosságból, annak kell vállalnia a felelősséget a hulladékért is. És ez most Finnország” – nyilatkozta Vesa Lakaniemi, a helyhatóság vezetője.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint világszerte 422 nukleáris reaktor működik, átlagos élettartamuk 31 év. Bár csak pár országban építenek újakat, nukleáris reneszánsznak semmi jele. Ezt a számok is bizonyítják: míg 1996-ban a világ áramtermelésének a 17,5 százalékát adták a nukleáris erőművek, addig ez az arány 2021-re 10 százalék alá esett. Az atomhulladék azonban még sokáig okoz fejfájást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.