BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Kipróbálták, mit kezd az atomerőmű egy hatos erejű földrengéssel

Ideje volt megtudni, hogyan viselkednek egy atomerőműnek a fukusimai atombaleset után rendszeresített, nagyobb ellenálló képességű berendezései. A teszt során egy Richter-skála szerinti 6-os erejű földrengést feltételeztek, de persze az érintett orosz atomerőmű valójában olyan helyen épült, ahol minimális a földrengés tényleges esélye.

Az elmúlt 10 év legnagyobb integrált vészhelyzeti gyakorlatát (ECE) tartották az északi sarkkörön túl működő, oroszországi atomerőműben. Az eseményt megfigyelte a Roszenergoatom vezetői mellett Alekszandr Kurenkov, az Orosz Föderáció polgári védelmi, vészhelyzeti és katasztrófa-elhárítási minisztere. A Vészhelyzetek Minisztériuma atomtudósainak és mentőinek gyakorlatait most először szinkronizálták az orosz állami Roszatom lapja szerint.

atomerőmű
Jól vizsgáztak a Kola Atomerőmű tesztjén a berendezések és a dolgozók / Fotó: Roszatom

A helyszín a Kola-félszigeten működő atomerőmű volt. A gyakorlat lényege az, hogy szimulálták egy Richter-skála szerinti 6-os erejű földrengés hatásait. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fukusimai atombaleset után rendszeresített berendezések, mindenekelőtt a mobil dízelgenerátorok képesek-e tervezési alapon túli baleset esetén is betölteni a szerepüket és biztosítani a hálózati betáplálás nélkül maradt blokkok működését. Miután a mobil dízeleknek automatikusan el kell indulniuk az árambetáplálás teljes de akár részleges kiesése esetén is, valóságközeli helyzetet idéztek elő. Ehhez azonban nem kell feltétlenül a blokkokat leállítani, azaz elállítható olyan szimulált helyzet, ami úgy fest, mintha leállt volna. A műszaki részleteket persze ennél sokkal bonyolultabbak, szigorú algoritmust követ egy ilyen gyakorlat is.

A teszt során azt feltételezték, hogy a földrengés miatt megsemmisült az atomerőmű közelében

  • egy külső kapcsolóberendezés,
  • a tartalék dízelerőművek minden épülete,
  • és az atomerőművön belüli elektromos vezetékrendszer.

A külső áramellátás megszakadása miatt a Kolai Atomerőmű mind a négy blokkját leállították a vészautomatizálással. 

Még balesetet is szimuláltak

Emellett a szimulátor egy balesetet szimulált az egyik blokkon a primer kör megsérülésével és hűtőfolyadék szivárgásával, amit sugárzás követett a blokk helyiségeibe és a légkörbe. Mindehhez nemcsak a baleset következményeinek elhárítására irányuló azonnali intézkedésekre volt szükség, hanem a személyzet és a lakosság védelmére is.

„A Kolai Atomerőműre választott gyakorlati forgatókönyv teljesen indokolt” – jegyezte meg Valerij Besszonov, a Roszenergoatom Atomerőmű-műveletekért felelős konszern első vezérigazgató-helyettese. Elmondta, hogy a fukusimai események után szigorították a biztonsági intézkedéseket az atomerőművekben. 

A fukusimai atomerőműben történt baleset egyik fő problémája a vízzel elárasztott dízelgenerátorok miatti teljes áramkimaradás volt.

Ezt a tapasztalatot figyelembe véve a konszern minden állomásán további dízelgenerátorokat és szivattyúkat szereltek fel, hogy a leállított blokkokat a külső tápellátás teljes kikapcsolása esetén is lehessen hűteni. Kijelentette: mindig is csodálta azt a berendezésparkot, amely a tervezési alapon túli baleseteket is kiküszöböli a Kolai Atomerőműben.

A gyakorlaton a Kolai Atomerőmű igazgatója, Vaszilij Omelcsuk irányította a katasztrófavédelmet és vezette a parancsnokságot, amely az állomás védett irányítóközpontjában dolgozott. A gyakorlaton majdnem 1100-an vettek részt, és 90 speciális berendezést vizsgáltak.

A blokkvezérlő-pult teljes körű szimulátorán a kezelőszemélyzet gyakorolta a feltételes veszélyhelyzet kezelésére, helyi figyelmeztető rendszer elindítására, lakossági veszélyhelyzeti tájékoztatásra és más, szükséges lépésekre vonatkozó előírásokat. Be kellett tartani a szabályozásra adott időkeretet, ezalatt üzembe kellett helyezni a mobil dízelgenerátor és a szivattyúkat az erőművek autonóm áramellátásának és hűtővízellátásának biztosítására, illetve az atomerőmű személyzetének védelmére. Ki kellett dolgozni az esemény evakuálási intézkedéseit is.

Tesztelték a tűzoltókat is

A második napon több ponton folytatódott a gyakorlat. A Kolai Atomerőmű védelmét biztosító 6. számú tűzoltó egység bemutatta a különféle tüzek oltását és a sérülteknek történő segítségnyújtást olyan helyzetet feltételezve, amikor fokozott radioaktív sugárzásnak vannak kitéve. Egy speciálisan kijelölt helyen gyakorolták a berendezések és az üzem személyzetének fertőtlenítését. Kiürítési központok rendeztek be Poljarnije Zori városában. (A várost 1968-tól a Kolai Atomerőmű építésén dolgozók számára építették.)

Alekszandr Kurenkov, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma vezetője szerint a gyakorlat során végzett munka magas szintű felkészültséget mutat az esetleges veszélyhelyzetekre, mindazonáltal az eredmények elemzése után módosítani kell a polgári védelmi terveket. 

Közben rendben működött az atomerőmű

A gyakorlatok alatt a kolai atomblokkok a megszokott módon üzemeltek, a működésükbe nem avatkoztak be. Az atomerőművekben rendszeresen történnek ilyen vészhelyzeti intézkedések, ez az atomerőművek biztonságának javítása érdekében. A Paksi Atomerőmű földrengésbiztonságára kitér a társaság kiadványa. A fukusimai baleset után a Paksi Atomerőműben elvégzett biztonsági intézkedésekről és az azok hatékonyságát ellenőrző, úgynevezett stresszteszt eredményéről az Országos Atomenergia Hivatal tett közzé összefoglalót.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.