Az EU szigorúbban betartatja az atombiztonságot

Az Európai Unió atomerőművei nem felelnek meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) összes elvárásának, és nem is minden esetben a hozzáférhető, lehető legjobb nemzetközi megoldásokat alkalmazzák az Európai Bizottság (EB) közelmúltban lezárult, úgynevezett stressz tesztje szerint.

Az EB szigorúan figyelemmel fogja kísérni az ajánlásai betartását, és további jogi eszközöket is bevet az európai nukleáris biztonság javítása érdekében. A megállapítás kapacsán Günther Oettinger, az EU energiabiztosa kijelentette: a stressz feltárták, hogy miben vagyunk jók, és hol kell fejlődnünk. Az összkép kedvező, de nem dőlhetünk hátra. Az összes érintett hatóságnak azon kell dolgoznia, hogy Európa minden egyes atomerőműve megfeleljen a legmagasabb szintű biztonsági előírásoknak is.”

Igaz, általában véve már most is meglehetősen magasak a biztonsági előírások, és a stressz teszt eredményei alapján egyetlen létesítményt sem kell bezárni, szinte minden atomerőmű kapott valamilyen ajánlást a vizsgálat lezárulása után. Ezek az ajánlások jórészt egyes ritkán, kis valószínűséggel előforduló eseményekre való felkészülést várják el, a múlt év eleji fukusimai baleset azonban épp azt bizonyította, hogy ilyen események sem zárhatók ki, bekövetkezésük pedig komoly katasztrófát okozhat.

Az IAEA elégedetlen volt például a földrengés és az árvíz elleni védelemmel. Egy komolyabb földrengésre 54 reaktor nincs megfelelően felkészülve, árvízre pedig 62. (Összesen 145 reaktorra terjedt ki az ellenőrzés.) A felkészülés egyébként azért nem elégséges, mert az árvíz és a földrengés előfordulásának valószínűségét 10 ezer éven belüli előfordulási esélye alapján kell kalkulálni, jelenleg a reaktor-építők sokkal rövidebb időt vesznek figyelembe. 121 reaktorból hiányoztak azok a műszerek is, amelyek a szeizmikus rezgések kimutatására alkalmasak, s amelyek adatai alapján azonnali intézkedések hozhatók. 32 reaktornál olyan szűrőberendezéseket is kell telepíteni, amelyek baleset esetén is megakadályozzák a veszélyes anyagok szabadba kerülését. 81 reaktorban a baleset elleni védekezést szolgáló eszközöket nem úgy tárolták, hogy azok gyorsan hozzáférhetők legyenek, és ne károsodjanak a reaktor általános sérülése esetén. 24 reaktor tartalék irányító központját nem olyan helyre telepítették, ahol akkor is megközelíthető, ha a fő irányító központ egy baleset miatt nem használható.

Az év végéig minden érintett országban el kell készülnie annak az akciótervnek, amely leírja az ajánlásokban megfogalmazott biztonsági előírásoknak való megfelelés ütemtervét. 2013. elején kerül sor a tervek azzal kapcsolatos felülvizsgálatára, illetve jóváhagyására, hogy megfelelnek-e az európai szabványoknak. Az Európai Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságokkal közösen 2014 júniusában kívánja elkészíteni jelentését a stressz tesztben rögzített elvárások megvalósításáról.

A stressz-teszt eredményei azt mutatták, hogy a Paksi Atomerőmű megfelel a legszigorúbb európai biztonsági ajánlásoknak. Éppen ezért az a megállapítás, hogy még számos teendő van, azt a téves benyomást keltheti, hogy az alapvető biztonság érdekében is sok még a tennivaló. Az OAH emlékeztet, hogy a stressz-teszt eredményeként ajánlott, a biztonság növelését szolgáló intézkedések közül már sok meg is valósult. Az eredmények leegyszerűsített összevetése és a költségek becsült értékekkel való növelése félrevezető értelmezésekhez vezethet. Mindent összevetve az OAH bizonyos abban, hogy a stressz-teszt eredményei az európai atomerőművek biztonságának további növelését szolgálják, még a megfelelőnek tekintett biztonsági határértékeket meghaladó szélsőséges helyzetekben is.

Az EU atomerőműveinek biztonságát a 2011-es, fukusimai atomerőmű baleset után vizsgálták meg újra. A fő cél annak megállapítása volt, hogy a létesítmények mennyire képeset ellenállni szélsőséges intenzitású természeti eseményeknek, tehát főként a földrengésnek és az árvíznek. A repülőgépeknek az atomerőművekre való, esetleges rázuhanása ugyanolyan súlyosságú eseménynek könyvelendő el, mint a földrengés és a szökőár. A három lépcsőben elvégzett vizsgálatok során a szakértők fel is keresték az egyes reaktorokat.

A stressz-teszt eredményei azt mutatták, hogy a Paksi Atomerőmű megfelel a legszigorúbb európai biztonsági ajánlásoknak. Éppen ezért az a megállapítás, hogy még számos teendő van, azt a téves benyomást keltheti, hogy az alapvető biztonság érdekében is sok még a tennivaló. Az OAH emlékeztet, hogy a stressz-teszt eredményeként ajánlott, a biztonság növelését szolgáló intézkedések közül már sok meg is valósult. Az eredmények leegyszerűsített összevetése és a költségek becsült értékekkel való növelése félrevezető értelmezésekhez vezethet. Mindent összevetve az OAH bizonyos abban, hogy a stressz-teszt eredményei az európai atomerőművek biztonságának további növelését szolgálják, még a megfelelőnek tekintett biztonsági határértékeket meghaladó szélsőséges helyzetekben is.

-->