A világ legnagyobb bankjai is az atomenergia mellé álltak

A világ legnagyobb pénzintézetei, köztük a Bank of America, a Morgan Stanley, a Goldman Sachs, a Barclays, a BNP Paribas és a Citi, ígéretet tettek arra, hogy növelik a nukleáris energia támogatását egy New York-i rendezvényen. A bankok nem részletezték, hogy pontosan mit fognak tenni, de valószínűleg hiteleket nyújtanának az atomerőművek felépítéséhez.

A Financial Times (FT) emlékeztet: az új erőművek felhúzását hátráltatták a magas költségek, ráadásul a pénzintézetek vonakodtak hitelezni az atomipart. A kormányok és az iparág reményei szerint a bankok a jövőben nagyobb szerepet vállalnak a területen, ezzel hozzájárulnak az atomerőművek építéséhez, amiben az Egyesült Államok és Európa lemaradt.

Reneszánszát éli az atomenergia

A csernobili atomkatasztrófa és a fukusimai baleset sok évre befeketítette a nukleáris energiát, most azonban reneszánszát éli a technológia. Az energiaválság súlyos károkat okozott Európában, miközben az ellátásbiztonság kiemelt céllá vált világszerte, és a legtöbb ország igyekszik elérni a karbonsemlegességet, vagy legalábbis csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

A zöldek a szél- és naperőművektől várták a megváltást, de csalódniuk kellett, mert a megújuló energia nem áll rendelkezésre olyan megbízhatóan, mint az atomrektorok által termelt villamosáram. Idén márciusban harminc ország, köztük az Európai Unió vezetői megegyeztek a nukleáris energia felélesztéséről és támogatásáról, leszögezve, hogy a technológiára ma nagyobb szükség van, mint valaha.

Jól jelzi ezt az is, hogy több ország is száznyolcvan fokos fordulatot vett ezen a téren: 

• Dél-Korea elvetette az atomenergia fokozatos megszüntetésére irányuló terveit, 
• Svédország megszüntette az új reaktorok építési korlátozását.  
• Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország is több reaktort épít, 
• miközben Kanada moduláris atomreaktorok üzembe helyezését tervezi.

Magyarország sem marad ki a trendből, sőt messze meg is előzte azt: a Pakson épülő két új orosz tervezésű blokk a 2030-as évek elejétől kezdve 2400 megawattal növeli a hazai kibocsátásmentes energiatermelő kapacitásokat.

Kína és Oroszország előretört

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint amúgy a globális energiaigény 2050-re megduplázódik. A mesterséges intelligencia térhódításával csak az adatközpontokból származó kereslet a 2022-es 2,3-szeresére nőhet 2026-ra, így a nukleárisenergia-termelés nélkülözhetetlen lesz. 

Ez a gond kevésbé érinti Kínát: a távol-keleti ország Oroszország mellett a 2011-es japán fukusimai nukleáris katasztrófa után is gőzerővel folytatta az építkezéseket, ennek eredményeképpen a kínai atomerőművek többségét az elmúlt tíz évben helyeztek üzembe. Az ázsiai óriás 56. reaktora májusban lépett működésbe.

A működő létesítmények számát tekintve Kína Franciaországgal holtversenyben a második helyen áll az Egyesült Államok mögött. Oroszország 33 működő reaktorral – ebből kilencet az elmúlt évtizedben helyeztek üzembe – utolérte Japánt. A moszkvai vezetés további tíz reaktort épít országszerte, és több mint húszat jelenleg terveznek.

A kínai és az orosz előretörés miatt a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás minden idők legmagasabb szintjére ért júniusban, világszerte 436 működő atomreaktort regisztráltak. Az összesített kapacitás 416 gigawattot ért el, felülmúlva a 2018-ban mért 414 gigawattos csúcsot.