A világ legnagyobb bankjai is az atomenergia mellé álltak
A világ legnagyobb pénzintézetei, köztük a Bank of America, a Morgan Stanley, a Goldman Sachs, a Barclays, a BNP Paribas és a Citi, ígéretet tettek arra, hogy növelik a nukleáris energia támogatását egy New York-i rendezvényen. A bankok nem részletezték, hogy pontosan mit fognak tenni, de valószínűleg hiteleket nyújtanának az atomerőművek felépítéséhez.
A Financial Times (FT) emlékeztet: az új erőművek felhúzását hátráltatták a magas költségek, ráadásul a pénzintézetek vonakodtak hitelezni az atomipart. A kormányok és az iparág reményei szerint a bankok a jövőben nagyobb szerepet vállalnak a területen, ezzel hozzájárulnak az atomerőművek építéséhez, amiben az Egyesült Államok és Európa lemaradt.
Reneszánszát éli az atomenergia
A csernobili atomkatasztrófa és a fukusimai baleset sok évre befeketítette a nukleáris energiát, most azonban reneszánszát éli a technológia. Az energiaválság súlyos károkat okozott Európában, miközben az ellátásbiztonság kiemelt céllá vált világszerte, és a legtöbb ország igyekszik elérni a karbonsemlegességet, vagy legalábbis csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.
A zöldek a szél- és naperőművektől várták a megváltást, de csalódniuk kellett, mert a megújuló energia nem áll rendelkezésre olyan megbízhatóan, mint az atomrektorok által termelt villamosáram. Idén márciusban harminc ország, köztük az Európai Unió vezetői megegyeztek a nukleáris energia felélesztéséről és támogatásáról, leszögezve, hogy a technológiára ma nagyobb szükség van, mint valaha.
Jól jelzi ezt az is, hogy több ország is száznyolcvan fokos fordulatot vett ezen a téren:
- Dél-Korea elvetette az atomenergia fokozatos megszüntetésére irányuló terveit,
- Svédország megszüntette az új reaktorok építési korlátozását.
- Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország is több reaktort épít,
- miközben Kanada moduláris atomreaktorok üzembe helyezését tervezi.
Magyarország sem marad ki a trendből, sőt messze meg is előzte azt: a Pakson épülő két új orosz tervezésű blokk a 2030-as évek elejétől kezdve 2400 megawattal növeli a hazai kibocsátásmentes energiatermelő kapacitásokat.
Kína és Oroszország előretört
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint amúgy a globális energiaigény 2050-re megduplázódik. A mesterséges intelligencia térhódításával csak az adatközpontokból származó kereslet a 2022-es 2,3-szeresére nőhet 2026-ra, így a nukleárisenergia-termelés nélkülözhetetlen lesz.
Problémát okozhat, hogy a világon működő nukleáris reaktorok több mint kétharmada legalább 30 éves.
Ez a gond kevésbé érinti Kínát: a távol-keleti ország Oroszország mellett a 2011-es japán fukusimai nukleáris katasztrófa után is gőzerővel folytatta az építkezéseket, ennek eredményeképpen a kínai atomerőművek többségét az elmúlt tíz évben helyeztek üzembe. Az ázsiai óriás 56. reaktora májusban lépett működésbe.
A működő létesítmények számát tekintve Kína Franciaországgal holtversenyben a második helyen áll az Egyesült Államok mögött. Oroszország 33 működő reaktorral – ebből kilencet az elmúlt évtizedben helyeztek üzembe – utolérte Japánt. A moszkvai vezetés további tíz reaktort épít országszerte, és több mint húszat jelenleg terveznek.
A kínai és az orosz előretörés miatt a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás minden idők legmagasabb szintjére ért júniusban, világszerte 436 működő atomreaktort regisztráltak. Az összesített kapacitás 416 gigawattot ért el, felülmúlva a 2018-ban mért 414 gigawattos csúcsot.
Megmutatta a Roszatom, milyen lehetne Paks III.
Már készülnek olyan kis moduláris atomreaktorok az oroszországi Podolszkban, amilyet néhány év múlva akár Magyarország is választhat. A hazai energiaellátásnak ugyanis a két új paksi atomerőműblokkon felül szüksége lesz további jól szabályozható és folyamatosan termelő egységekre a gyorsan iparosodó régiók kiszolgálásához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.