Itt van a válasz a gázpiac három kulcskérdésére

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kiválasztott néhány kulcsfontosságú kérdést a 2023–24-es év gázpiaci szabályozási és piaci kihívásai közül, amelyeket több forgatókönyv szerint is megvizsgált.

A forgatókönyvek három globális árpiaci környezetet feltételeztek három különböző mértékű európai kereslet mellett 2024-re, 2025-re, 2027-re és 2030-ra.

A három fő terület a következő:

• Az EU szankció alá vonta az orosz LNG átrakodását európai terminálokban
• Az ukrán tranzitszerződés 2024 végén lejár, ez hatni fog Európa gázpiacaira
• A német kormány az energiaválság költségeit a tarifákon keresztül szedné be utólag a fogyasztóktól, a határkeresztező pontokon is

Az LNG-átrakodás tilalma nem rázza meg Európát

A REKK kutatói azt találták, hogy az LNG átrakásának szankciója nagyon nagy hatást nem vált ki az európai piacokon, árhatása 1 százalék alatti lehet a szankció nélküli esethez képest. Így a szankciók európai fogyasztóknál jelentkező költsége elhanyagolható, mivel az EU teljes gázszámlája a szankciós forgatókönyvek kevesebb mint 2 százalékkal térnek el a referenciaesettől.

Az orosz fél profitja viszont csökkenhet a tilalom miatt. A REKK itt abból indult ki, hogy az orosz eladó elméletileg 5 eurót nyer megawattóránként a gázeladáson, a cseppfolyósítás költsége pedig 5 euró per megawattóra. Az átrakodás betiltása növelheti az orosz LNG európai eladásait, ezzel az EU továbbra is az orosz költségvetést finanszírozza.

Nem fagy be a gázpiac az ukrán gáztranzit nélkül

Az ukrán tranzit kiesése nem okoz ellátásbiztonsági problémát, de jövőre átmenetileg megemelheti a régiós árakat. Ez az árhatás 2030-ra gyakorlatilag eltűnik, különösen, ha tovább esik a gázkereslet. Az orosz gáz jelenlétének már nincs nagy hatása az európai árakra, sokkal meghatározóbb az európai kereslet szintje és a globális LNG-árkörnyezet.

Összességében tehát az EU27 gázszámláját nem befolyásolja nagyban sem az ukrán tranzitstop, sem az orosz gázszállítás esetleges teljes leállása. Alacsony vagy referenciakeresleti környezetben az árnövekedés 5 százalékos lehet, vagy kevesebb, míg egy szűk globális piacon és magas keresleti környezet nagyjából 20 százalékot tehet ki. 

Az áremelkedés azonban magasabb lehet az alacsony ár- és referenciakereslet forgatókönyvben is a következő néhány évben (mintegy 10 százalék) még akkor is, ha a globális LNG-piac bőséges készlettel rendelkezik. A szűk keresztmetszetek 2030-ra eltűnnek minden ár- és kereslet-forgatókönyvben.

A belgiumi Bruegel agytröszt a közelmúltban alapos elemzésnek vette alá azt a három lehetőséget, amely szerinte fennállhat, ha a jövő évtől valóban leáll az orosz gáz Ukrajnán keresztüli szállítása.

A magyar gázrendszer felkészült

• Az ausztriai gázszállítások drasztikusan csökkennek az ukrán tranzitstop és az orosz gáz érkezésének leállítás miatt. Ez 50 százalékkal vagy jobban is leszorítja az osztrák rendszer-üzemeltető (TSO) bevételeit.
• Szlovákia a gázszállításoknak leginkább kitett ország. A szlovákiai importot a németországi szállítások helyettesíthetik.
• A jól fejlett magyarországi gázszállító rendszer könnyen alkalmazkodik az áramlások változásaihoz – vetíti előre a REKK. Az ukrán tranzitstop nem befolyásolja a rendszeren importált teljes mennyiséget, bizonyos forgatókönyvek esetén még növeli is, hogy más irányokból pótolja a hiányzó tételeket. A tranzitstop tehát alaphelyzetben nem érinti a magyar TSO bevételeit, de szélső esetben – alacsony gázigény és az orosz szállítás leállásakor – mintegy 30 százalékkal mégis csökkentheti.  

Mindenki megérzi a tárolás németországi drágulását

A német tarifák emelkedése érzékenyen érinti Közép- és Kelet-Európát, mivel rontja a nyugati irányú kereskedelmi szállítások gazdaságosságát, és ezáltal csökkenti az onnan érkező gáz mennyiségét. A tárolási illeték növeli a gázszállítás költségeit az EU27 országaiban. A hatás erősebb lehet Németország szomszédainál, elsősorban a tőle délre és keletre lévőknél, mert Németországból döntően ebbe az irányba áramlik a gáz.