A közösségimédia-óriás háza táján egy ideje még csak rebesgették, mára azonban ténnyé vált, hogy inkább előbb, semmint utóbb érkezik a fizetős Facebook.
Az Instagramot is soraiban tudó Zuckerberg-vállalat, a Meta vezetése is úgy döntött, a Twitter példáját követve létrehoz egy fizetős feliratkozási modellt a Facebookon, válaszul a rohamosan csökkenő reklámbevételekre és a Metaverzum fejlesztésére elszórt több milliárd dollár pótlására.
Pontos dátumot egyelőre nem tudni, Zuckerberg csak annyit árult el, folyamatosan vezetik be a szolgáltatást a különböző piacokra, kezdve az új-zélandi és az ausztrál felhasználókkal. Az ott szerzett tapasztalatokat pedig felhasználják majd a szolgáltatás széles körű bevezetése során, fejlesztve azt a nagyközönség számára, így fokozatosan lesz fizetős a Facebook.
Az előfizetés havidíja előreláthatólag asztali gépről 11,99 dollár, mobiltelefonról 14,99 dollár lesz.
Ehhez azonban nemcsak pénzre, de valamifajta államilag kiállított igazolványra is szükségünk lesz, hogy igazolni tudjuk személyazonosságunkat a Facebook felé.
A közösségimédia-oldalak körében egyre népszerűbb megoldásra elsősorban a pénzügyi helyzetük javítása érdekében van szükség. A bevétel maximálása mellett azonban érdemes arra is odafigyelniük, hogy a pénzükért cserébe a felhasználók olyan extra funkciókat és megoldásokat érhessenek el, amelyekre az adott oldalon szükség mutatkozik.
A fizetős Twitter például a reklámok eltávolítását teszi lehetővé a felhasználók számára – ez a megoldás azonban az oldalak megélhetésének sarokköveként jelen lévő hirdetők számára kétes üzenetet hordoz. Ha a reklámok eltávolításáért fizetni kell, és ezt sokan meg is teszik, az azt a feltételezést erősítheti, hogy a reklámokkal teli felhasználói élmény rosszabb, mint a hirdetésmentes verzió.
A reklámmentes verzió létezése pedig csökkenti a közösségimédia-oldalak normál verziójának fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket is, hosszú távon rontva a versenyképességet.
A fizetős Facebook például extra védelmi réteget tesz lehetővé a prémiumügyfelek számára, míg a Twitter eltávolít egy eddig elérhetőt az ingyenes kínálatából: ezentúl csak a fizetős ügyfelek vehetik igénybe a kétlépcsős azonosítást szöveges üzeneteken keresztül.
Az ilyen megoldásokkal az a legfőbb probléma, hogy az ingyenes felhasználókat kevésbé értékessé nyilvánítja, mint a prémiumügyfeleket. A védelmi funkciók eltávolítása ugyanis azt az érzetet keltheti, hogy az ő biztonságuk kevésbé fontos, mint a fizetős ügyfeleké – ez pedig nem fest kifejezetten jó képet az adott oldalról.
A harmadik megoldás az extra funkcionalitás elérhetővé tétele a fizetős réteg számára. Ez a LinkedIn professzionális közösségimédia-oldalon már egy jó ideje működik: a prémiumügyfelek akárkinek tudnak üzenetet küldeni, míg a mezei felhasználók csak a saját köreikben szereplő embereknek. Zuckerberg fizetős Facebookja ilyen vonalon is lépni kíván, a prémiumügyfelek jobban kereshetők lesznek, posztjaik pedig szélesebb körben terjednek majd, mint a hagyományos felhasználók posztjai.
Ez a hozzáállás azonban megosztja a social mediák társadalmát: a fizetős felhasználók posztjai minőségüktől függetlenül több emberhez jutnak majd el, mint az ingyenes ügyfelekéi.
Elon Musk újonnan megvett oldala a Twitter Blue-n keresztül közzétételét követően 30 percig engedi módosítani az iromány tartalmát, ezzel extra funkcionalitást, de nem feltétlenül versenyelőnyt létrehozva a felhasználók számára. A SnapChat képküldő alkalmazás fizetős ügyfelei pedig különféle módokon tudják változtatni saját felhasználói élményüket.
A fizetős Facebook és Instagram a szakemberek várakozásai szerint ugyan hozhat valamekkora extra bevételt az oldalak számára, ám a pénzügyi gondokat egymagában semmiképpen nem tudja megoldani. A valós eredményekre azonban egy ideig még bizonyosan várnunk kell – a Facebook fizetős szolgáltatása ugyanis még nagyon csekély réteg számára érhető csak el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.