Világszerte a heves esőzések és a süllyedő városok okoznak veszélyt
Az elmúlt évszázad iparosodása jó néhány gondot hozott magával, és egyik probléma megoldása sem sürgetőbb, mint a globális éghajlatváltozásé. A fosszilis tüzelőanyagok korlátlan elégetése és az ezzel járó szén-dioxid-kibocsátás üvegházhatást eredményezett, amely lassan, de biztosan felmelegíti a földet, ami a jégsapkák elolvadását és a tengerszint emelkedését is okozza. Az emelkedő tengerszint komoly problémát jelent a part menti területeknek, és ha ez a folyamat a talajvíz akaratlan kitermelésével párosul, ami a talaj leülepedését okozza (ez a jelenség a talajsüllyedés),
akkor az éghajlatváltozás okozta áradások hozzájárulhatnak a városok süllyedéséhez, és ha a következő évtizedekben nem tesznek drasztikus intézkedéseket a probléma enyhítésére, közülük néhány teljesen el is tűnhet.
Fotó: AFP
Süllyedő London, Tokió – el fog tűnni a kontinensek egy része?
Több nagyváros világszerte gyorsabban süllyed, és egyre közelebb kerül a tengerszinthez a Világgazdasági Fórum (WEF) egy kutatása szerint.
Világszerte 33 olyan település van, amely évente legalább 1 centimétert süllyed,
a leggyorsabban süllyedő városok Dél- és Délkelet-Ázsiában találhatók. Indonézia például átköltözteti a 10,5 milliós fővárosát, Jakartát a 2000 kilométerre lévő Borneó szigetén található újonnan épült városba. A leggyorsabban süllyedők közül a 10. helyen található Houston, amely minden évben 1,95 centiméterrel kerül közelebb a tenger szintjéhez. A texasi város az egyetlen az első 10-ből, amely nem Ázsiában található.
A Temze fontos szerepet tölt be London életében, de manapság Nagy-Britannia fővárosának a lakói hajlamosak megrendüléssel figyelik a folyó magasságát. Annak ellenére, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt hatalmas árvízvédelmi rendszert telepítettek, a Temze az elmúlt években ijesztő szintre duzzadt. Ahogy a Southamptoni Egyetem professzora, Ivan Haigh a CNN-nek elmondta:
Még ha most csökkentjük is a kibocsátásunkat, akkor is legalább egy méter tengerszint-emelkedést fogunk tapasztalni (...) a Temze valóban fenyegető szintre duzzad az elkövetkező évtizedekben.
A heves esőzések miatt London naponta több mint 70 millió liter vizet kénytelen szivattyúzni, hogy ezzel is megakadályozza az állandó áradásokat, és mivel alapvetően agyagra épült a város, egyedülálló süllyedési problémával is szembe kell néznie. A British Geological Survey (BGS) szerint az éghajlatváltozás valószínűsíthetően gyakori árvizeket, aszályos időszakokat idéz elő a régióban, ennek következtében London földkérge megrepedezhet. Ez a jelenség korlátozott mértékben, de már elkezdődött. A BGS becslése szerint
a heves esőzések körülbelül 3 milliárd font kárt okoztak a városnak az elmúlt évtizedben, és 2070-re Nagy-Britannia épületeinek több mint 10 százaléka kerülhet veszélybe.
Tokió évtizedekig szivattyúzta ki a területéről a vizet, és amint azt a Süllyedés és talajvízgazdálkodás Tokióban című tanulmány megjegyzi: a város a 1960-as évekre 58 méterrel a tengerszint alá süllyedt. A japán fővárosban 2006-ban egy hatalmas föld alatti esővízgyűjtő tartályrendszert építettek, amellyel igyekeztek kordában tartani a megemelkedett belvizeket, de a heves esőzések miatt nem biztos, hogy ez a fajta védekezés elegendő.
Amint arról a The New York Times beszámolt, Tokióban az elmúlt 30 évben 30 százalékkal nőtt az óránkénti 2 centimétert meghaladó csapadékmennyiség, ami egyre súlyosabb árvizeket eredményezett, mivel Japán földrengéseknek és tájfunoknak is ki van téve. Nobujuki Cucsija építőmérnök és árvízvédelmi szakértő elmondta a lapnak, hogy
Tokió minden oldalról veszélyekkel néz szembe.
A Japán Meterológiai Ügynökség a heves esőzések növekedését a globális felmelegedésnek tulajdonítja, és ez azt eredményezte, hogy az ázsiai ország a világ legcsapadékosabb államai közé került.
Fotó: AFP
Világszerte vannak heves esőzések, de ez lehet rosszabb is?
Nehéz elemezni az éghajlatváltozás hatását a helyi heves esőzésekben, de az látható, hogy Nyugat-Európában az üvegházhatású gázok kibocsátása valószínűbbé tette az ilyen eseményeket
– fogalmazott dr. Sjoukje Philip klímakutató a BBC-nek. A kutatók szerint az üvegházhatású gázok folyamatos kibocsátásával és az emelkedő hőmérséklettel egyre gyakoribbak lesznek azok a heves esőzések, amelyek évek óta jelennek vannak Európa egyes részein. A tudósok szerint az emberiség nem ellenálló a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben. „A lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, valamint javítanunk kell a vészhelyzeti figyelmeztető és kezelő rendszereken” – mondta Hayley Fowler professzor a Newcastle Egyetemről. Az extrém esőzések már halálos áldozatokat is követeltek: legkevesebb 42 ember meghalt, tizenegyen eltűntek és 19 ezren maradtak fedél nélkül Haiti szigetén.
Jégeső formájában Kínában mintegy 7000 hektárnyi termőföldön ment tönkre a termés, és ez becslések szerint 200 millió jüan kárt okozott. Az első előrejelzések értelmében országszerte az esőzések miatt mintegy harmincmillió tonnányi termés esik ki a várt 137 millióból, emiatt
valószínűleg több gabonát kell importálnia a világ legnagyobb búzafogyasztójának.
Ez problémát okozhat, mert az El Nino okozta szárazság miatt több mint 30 százalékkal kevesebb búza terem az idén Ausztráliában, amely a világ második legnagyobb búzaexportőre, és elsősorban Ázsiát, például Kínát, Indonéziát és Japánt látja el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.