Kicsoda Pavel Durov, a Telegram alapítója, aki szembeszállt a Kremllel és a Nyugattal is?
Pavel Durov, a Telegram titokzatos alapítója, akit a hétvégén tartóztattak le Franciaországban, sok minden az emberek szemében: programozó csodagyerek, milliárdos vállalkozó, a Kreml bábja és a szólásszabadság harcosa. Amikor viszont nem a technológiai vívmányai vagy megnyilvánulásai miatt kerül címlapra, akkor olyan megdöbbentő dolgok derülnek ki róla, mint hogy legalább 100 gyermek biológiai apja, köszönhetően az elmúlt 15 év során tett spermiumadományainak.
A 9,15 milliárd dolláros (3,2 ezermilliárd forint) vagyonú Durov évek óta határok nélküli életet él, számos útlevéllel és lakóhellyel rendelkezik, és szinte mindig félmeztelenül utazik a világban. Durov és a Telegram jogi problémái újra felidézték a régi vitát a platform végpontok közötti titkosítása körül, amely biztosítja a felhasználók közötti kommunikáció biztonságát, még a cég alkalmazottai előtt is. Ez a titkosítás szembeállítja a céget a kormányok biztonsági aggályaival és az Európai Unió nagy tech cégeket korlátozó kampányával.
Durov, a csodagyerek
Pavel Durov 1984-ben született a Szovjetunióban, de négyéves korában Olaszországba költözött. A család később visszatért Oroszországba, ahol Durov apja munkát kapott a Szentpétervári Állami Egyetemen. Durov és bátyja, Nyikolaj már gyermekkorukban matematikai zseninek bizonyultak, és szenvedélyesen érdeklődtek a programozás iránt.
Durov 2006-ban, friss diplomásként létrehozta a Vkontakte (VK) közösségi oldalt, amely gyorsan Oroszország Facebookjává vált, ő pedig az ország Mark Zuckerbergje lett.
Azonban a Kremllel való kapcsolata hamar ellenségessé vált. Amikor 2013-ban a VK-t ukrán tüntetők használták szervezkedésre, a Kreml arra kérte, hogy adja át az ukrán felhasználók adatait, amit Durov megtagadott. Ez a döntés végül a VK-ból és Oroszországból való távozásához vezetett – írja a CNN.
A Telegram születése
Durov elkötelezettsége a szabadság és a magánélet iránt motiválta a Telegram létrehozását is, amely mostanra Dubajban működik. A Telegram végpontok közötti titkosítása és a magánélet iránti elkötelezettsége vonzóvá tette a platformot a felhasználók százmilliói számára, beleértve azokat a terroristákat is, akik a 2015-ös párizsi támadásokat tervezték.
Durov gyakran hangoztatta, hogy a Telegram nem lesz nyitott a kormányok számára,
mivel ez aláásná a platform biztonságát és vonzerejét. A vállalat így konfliktusba került a világ számos kormányával, köztük Oroszországgal is, amely 2018-ban megpróbálta betiltani a Telegramot. A tiltást azonban 2020-ban feloldották, és a Telegram azóta is szabadon működik Oroszországban.
Durov kritikusai kétségbe vonják, hogy a Telegram valóban független maradhatott-e a Kremltől, de Durov határozottan cáfolja a pártatlanságát firtató állításokat.
A franciaországi letartóztatás
Durov letartóztatása Franciaországban tovább súlyosbította a helyzetet, mivel a Telegramot azzal vádolják, hogy nem tesz eleget a moderálási kötelezettségeinek, különösen a pénzmosók, drogkereskedők és pedofília terjesztők tevékenységével kapcsolatban. A Telegram szerint azonban „abszurd azt állítani, hogy a platform vagy annak tulajdonosa felelős a visszaélésekért”, és hangsúlyozta, hogy a cég az uniós szabályokat betartja.
Emmanuel Macron szerint Pavel Durovot már egy folyamatban lévő nyomozás miatt tartóztatták le, és nem politikai indíttatás áll az akció mögött.
Oroszország szerint a Telegram-vezért jogtalanul tartóztatták le és követelik a magyarázatot. Az ügy további fejleményeit világszerte figyelemmel kísérik, miközben a vita a szólásszabadság és a biztonság közötti egyensúlyról tovább folytatódik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.