Soha nem tapasztalt mértékű visszaesést szenvedett el a magyarországi élő zenei piac az idén, miután a tavalyinál 76,2 százalékkal kevesebb élő és elektronikus zenei fellépés volt az év első nyolc hónapjában. A Világgazdaság értesülései szerint
a válság legalább 40 milliárd forintos kiesést okozott az iparágnak, amely tavaly még 73,5 milliárd forint bevételt ért el, idén viszont elveszítette piacának körülbelül a 60 százalékát.
A magyar gazdaságból kieső teljes jövedelem a multiplikátor-hatással együtt akár a 262,5 milliárd forintot is elérheti – állapította meg a ProArt, amely ma teszi közzé éves zeneipari jelentését.
Az ágazat legnagyobb és legátfogóbb adatgyűjtésére támaszkodó jelentés negyedik éve jelenik meg. A tavalyi eredmények még rekordévet tükröztek: a hangfelvételek felhasználása utáni bevételek éves alapon 12 százalékkal nőttek, az élő zenei rendezvényekhez kötődő fellépések száma 6 százalékkal ugrott meg, az érintett vállalkozások árbevétele pedig 10-12 százalékkal emelkedett.
A magyarországi zeneipar 2019-ben 18 milliárd forinttal nagyobb bevételre tett szert, mint a szabad forgalmú könyvpiac, és már a 164,4 milliárdos magyarországi filmgyártásból származó jövedelem felét is megközelítette.
Mi-után az iparág bevételeinek zöme, 52-55 milliárd forint tavaly az élő zenéből származott – a hangfelvételek utáni alig feleennyi volt –, a rendezvénystopot hozó járványügyi korlátozások a legfőbb jövedelmi forrást apasztották el.
A háttérzenéből származó jogdíjak is erősen megcsappantak a vendéglátóhelyek, a szálláshelyek és a kereskedelmi létesítmények átmeneti vagy tartós zárva tartása miatt. A szerzői jogdíjak terén mindezek okán minimum 25 százalékos mínuszra számítanak a Covid nyomán az idén – mondta a Világgazdaságnak Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.
A szakember szerint
a zeneiparra súlyos, sőt tartós csapást mért a járvány, az élő zenés nagyrendezvényekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt egyelőre megbecsülni sem lehet, mit hoz a jövő év.
Felgyorsult ugyan az online zenefelhasználás térnyerése, a valamilyen streaming-előfizetéssel rendelkezők száma elérte a 400 ezret, de bőven van még fejlődési lehetőség e téren.
Nagy kérdés, hogy a kieső élő zenés forgalomból mennyit pótolhat az online terület
– jelezte az Artisjus igazgatója, szerinte ezen a piacon a színházak törik az utat. Van igény a komolyzenei streamelt közvetítésekre is, de a könnyűzenei koncertélmény, a közösségi vagy a fesztiválhangulat digitális eszközökkel nem pótolható, emiatt a könnyűzene van a legnehezebb helyzetben.
A legfontosabb zenehallgatási csatorna ma is a rádió, amelyen a lakosság 82 százaléka hallgat zenét heti rendszerességgel, míg a második helyezett YouTube-ra 67 százalék jut a ProArt reprezentatív lakossági felmérése szerint. Az első számú zenehallgatási eszköz mára 68 százalékkal az okostelefon és a tablet, a lakosság 20 százaléka használ valamilyen streamingszolgáltatást.
Újabb félezer előadóművésznek fizet átlagosan 70 ezer forint, differenciált összegű gyorssegélyt az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI). A korlátozó intézkedések miatt nehéz helyzetbe került zenészek, táncosok, színészek és artisták megsegítésére az EJI tavasszal 90 millió forintos segélykeretet hozott létre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.