Lelassult a lakáspiac, a panelek eladási ideje nőtt a legnagyobb mértékben
Lassabban döntenek a vevők, az ingatlanok több időt töltenek a piacon, minden lakástípusnál nőtt a forgási idő – tájékoztatott az országos felmérésének adataira hivatkozva Otthon Centrum.
A korábbinál sokkal fontosabb szempont lett a vásárláskor az ingatlan állapota és minősége – derült ki a piaci körképből.
Együttesen hat az ingatlanpiacra és lassítja az egyébként is lomha nyári tempót az infláció és az energiahordozók tartósan magas ára, valamint a jelenlegi gazdasági klíma
– ismertette az Otthon Centrum (OC) országos összegzésének legfontosabb megállapítását Soóki-Tóth Gábor.
Minden lakástípusnál nőtt a forgási idő, vagyis a vásárlók lassabban döntenek, és az ingatlanok a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon.
A féléves adatok szerint
legjobban a téglalakások tartják magukat, itt az értékesítési átlagidő 93 nap, ami csak két nappal több az előző évinél. Ezzel szemben a panellakások 79 napos forgási ideje már jelentősen, három héttel hosszabb a 2022-es átlagértéknél.
A családi házak idei, 150 napos értékesítési átlaga ugyancsak két héttel hosszabb a tavalyinál.
Változatlanul a panelt lehet a leggyorsabban eladni – hiszen a városlakóknak ez a leginkább megfizethető lakhatási megoldás –, de a többi ingatlantípussal szembeni előnye jelentősen zsugorodott. Az átlagos 79 naphoz képest kedvezőbb érték jellemzi Budát (72 nap) és a régió központokat (73 nap), míg a külső pesti kerületekben és a kisebb megyei jogú városokban átlagos, az agglomerációban és a kisebb településeken valamivel magasabb (90 napos) átlagot mért az OC.
Kifulladt a lakáspiaci drágulás lendülete, stagnálnak a kínálati árakCsökkenő kereslettel párhuzamosan bővülő kínálat jellemzi a hazai lakáspiacot idén, aminek következtében a kínálati árak csak minimálisan, Budapesten is csupán 1 százalékkal nőttek, sőt van, ahol stagnáltak, év elején kifulladt a máskor szokásos drágulás lendülete. Az összesített áremelkedés az első negyedévben 2 százalék alatti volt. |
Nemcsak országos átlagban, hanem minden településtípus esetében nőtt az értékesítési idő. A megyei jogú városokban egy héttel, az agglomerációban és Budán két héttel hosszabb időt tölt a piacon az ingatlan. A főváros pesti részein, illetve a kisebb városokban valamivel lassabb a tempó, és egy hónappal hosszabbodott az értékesítéshez szükséges idő.
A kisvárosokban 25 nappal, vagyis
jelentősen nőtt az értékesítési idő, ami annak tudható be, hogy arányaiban több rosszabb állapotú ingatlan került a piacra.
Ezzel szemben a belvárosban 11 nappal csökkent az ingatlanok eladásához szükséges idő. Hagyományosan a használt házak értékesítéséhez szükséges a legtöbb idő és ez a kategóriában tapasztalható 150 nappal idén sincs másként. A legkevesebb ideig Budán vannak a piacon a családi házak (114 nap), de külső Pest és Pest vármegye is az átlag alatt van (140 nap). A vidéki városokra az országos átlag jellemző, míg a kisebb településeken a 160 nap feletti norma kedvezőtlenebb értékesítési lehetőségeket mutat.
Mindez nem meglepő, mivel a hazai lakásállomány minősége a vidéki, kisebb településeken a legrosszabb, miközben az utóbbi hónapokban az ingatlan állapotának és minőségének szerepe felértékelődött a vásárlók szemében
– magyarázta a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor.
A használt házak esetében 12 nappal nőtt az értékesítési idő. Ez a fővárosban kevesebb, ott egy héttel nőtt a forgási idő, míg ez a mutató Pest vármegyében két héttel hosszabbodott. A vidéki településeken a háromhetes növekedés ugyancsak a lakásállomány általános minőségével van összefüggésben, és a jobb állapotú ingatlanok esetében az eladási idő kisebb mértékben nőtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.