Megváltozott a lakáspiac ebben az évben, elsősorban a visszafogott kereslet, a bővülő kínálat eredményeként – derült ki az Ingatlan.com friss elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogy az új helyzetben hogyan alakulnak az árak a különböző országrészekben, és mekkora eltérések vannak a lakóingatlan-típusok között.
Új egyensúly alakult ki az idén, miután a lakóingatlanok piaca nehezen tud kilábalni a vevőhiányos helyzetből. A kereslet csökkent mindenhol, így Budapesten, a vármegyeszékhelyeken, a kisebb városokban és a településeken is beállt egy, a korábbi évekhez képest alacsonyabb szintre
– mondta a trendekről Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az árak alakulásáról szólva hozzátette: már 2022 második felében is nagyon lelassult a drágulás üteme, ám a piac lendülete akkor még néhány százalékos áremelkedést hozott. Ezzel szemben 2023-ban január óta szinte minden településen stagnáltak az árak. Ugyanígy változatlan árak jellemzik a téglalakásokat, a paneleket és a kertes házakat, az utóbbiakba beletartoznak a családi, sor- és ikerházak is. Az is látszik, hogy panellakások országszerte őrzik az árelőnyüket, mert 20-25 százalékkal olcsóbban érhetők el, mint a téglaépítésű társaik.
A kínálati árakat nézve a fővárosban szeptember elején a kertes házaknál 818 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, a panellakásoknál 780 ezer, a téglaépítésűeknél pedig 1,03 millió forint.
Az is látszik, hogy a kertes házak a fővárosban átlagban 120 millió forintba kerülnek, ezen belül a sorházak 80 millió forintért, a családi házak 130 millió forintért szerepelnek a piacon. A budapesti panellakásoknál 42 millió, a téglalakásoknál pedig 65 millió forint az átlag. Az Ingatlan.com szakértője szerint ezek az értékek január eleje óta gyakorlatilag nem nőttek, inkább enyhén csökkentek. A fővárosi téglaépítésű lakások átlagára az év elején még 68,5 millió, a paneloké pedig 42,9 millió forint volt.
A vármegyeszékhelyek összesített átlagát nézve a kertes házak 548 ezer forintos négyzetméteráron szerepelnek a kínálatban, a panelek szinte ugyanennyiért, 545 ezer forintért keresnek vevőt, a téglaépítésű lakások esetében 678 ezer forint az átlag. A lakóingatlanok teljes árát nézve a vármegyeszékhelyeken a kertes házaknál 70 millió forint az átlag, a panelek esetében 28,5 millió, a téglaépítésűeknél pedig 41 millió forint.
Természetesen a vármegyeszékhelyek között nagyon jelentős eltérések vannak
– mondta a szakember. Bár szinte mindenhol stagnáltak az árak, azért akadnak kivételek. Ilyen például Debrecen, ahol minimális drágulás történt január óta az összes lakóingatlan-típus esetében, az átlagos négyzetméterár ugyanis 3 százalékkal, 747 ezer forintra emelkedett.
A legdrágább vármegyeszékhelyek közé tartozó Győrben 2 százalékkal, 749 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár január óta. Székesfehérváron nem történt változás, ez 678 ezer forintos árat jelent. A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján, ahol akár a fővárosi átlagárak negyedéért, 15 millió forint alatt lehet lakást vásárolni a kínálati árak alapján.
Balogh László szerint az őszi hónapokban valamennyire élénkülhet a kereslet a piacra visszatérő nagyvárosi CSOK-os vevők miatt, akik kihasználhatják a stagnáló ingatlanárak nyújtotta lehetőségeket. Ezek a vásárlók nemcsak a 2023-ban még elérhető, vissza nem térítendő lakástámogatásokat tehetik zsebre, hanem az ezekhez kapcsolódó kedvezményeket is. A 3 százalékos kedvezményes kamatozású, maximálisan 10-15 millió forintos CSOK-hitel, a megvásárolt ingatlanok illetékmentessége és az új lakások vásárlásakor igényelhető, 5 millió forintos áfa-visszatérítés további több millió forintos támogatást jelenthet a CSOK-ot igénylő családok számára.
A gyengébb keresletnek köszönhetően kialakult új lakáspiaci egyensúly miatt az őszi hónapokban sem kell a lakások drágulásától tartaniuk a piacra lépő vevőknek
– tette hozzá az Ingatlan.com szakértője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.