Olyat ajánlanak a vidéki egyetemek, amit a fővárosiak képtelenek

Egy hét maradt a felsőoktatási jelentkezési határidőig: február 15-ig kell jelentkezni nemcsak érettségire, hanem az egyetemekre is, sőt hitelesíteni is eddig kell a jelentkezéseket. A legnagyobbnak tűnő változás, hogy 

Ráadásul a felsőoktatási intézmények hatásköre, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit vagy sem, és a nagyok a legkedveltebb szakokon jellemzően megtartották ezen igényüket.

Abban sem várható nagy elmozdulás, hogy a hagyományos fővárosi egyetemek, illetve a közgazdasági szakok lehetnek a legkeresettebbek, ugyanakkor az egészségügyi, illetve oktatási szektor tiltakozásai, valamint az Erasmus-kérdés is tényezővé válhat a választáskor.

– kezdte helyzetelemzését Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kommunikációs vezetője. „Ugyanígy másfél-két éve a közbeszédben szerepelnek a tanárok, ám mivel ott nem történt pozitív változás, a jelentkezők száma pedig kifejezetten csökken. A felvételi szabályok könnyítése okán összességében többen jelentkezhetnek a felsőoktatásba, a trendek olyan mértékű változása azonban nem valószínű, hogy ne a gazdaságtudományok legyenek a legnépszerűbbek”.

Budai Marcell hozzátette: 2023-ban az egyetemeket és főiskolákat már nehéz pusztán felsőoktatási intézményként kezelni, hiszen a fiatalok három-hat évet töltenek itt az életükből: „Egyre fontosabb a környezet, a szolgáltatások, akár az egyetemi bulik és a sportolási lehetőségek, később a karrieropciók, és vannak olyan kisebb vidéki egyetemek, például Kecskeméten a Neumann János, Győrben a Széchenyi István Egyetem – illetve a fővárosban a BME –, amelyek a partnercégek miatt nagyon erősek a karrierkínálatban. Kérdés, hogy ők az ELTE-vel, a Corvinusszal vagy a SOTE-val mennyire tudnak versenyre kelni, ezt csak hosszabb távú kutatással lehet majd értékelni.”

Az egyetemi diplomák svájci bicskái

Az is húsbavágó kérdés, hogy ki jut majd be államilag finanszírozott helyre. 2021-ben 61 655, 2022-ben 60 563 felvételiző járt ilyen szerencsével, 2023 őszétől viszont több mint 90 ezer állami férőhely lesz, ami persze nem feltétlenül jelenti, hogy mind el is kelnek. Pedagógusképzésben például 10 685 állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg idén, viszont tavaly a fizetős bejutókkal együtt is csak 6453-an kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat. 

Az önköltséges gazdasági szakokon jellemzően 300 ezer forintba kerül egy félév, de természetesen lefelé és főleg felfelé is lógnak ki ajánlatok. 

Például az ELTE gazdálkodás és menedzsment-szakán Budapesten már félévi 260 ezer forintért is lehet tanulni, sőt, aki Szombathelyen tenné ugyanezt, már 195 ezerből megússza. Ugyanez a Corvinuson a fővárosban 550 ezerbe kerül, ha pedig angol nyelvre vált a hallgató, az már félévi 900 forintot kóstál ugyanitt (az ELTE-n 350 ezret), míg a prímet alighanem az IBS viszi, amely csakis angolul oktat e szakon, méghozzá 950 ezer forintért félévente.

Ugyanez a gazdálkodási és menedzsment-oktatás Kecskeméten, a Neumann János Egyetemen 240 ezerbe forintba kerül, a Szegedi Tudományegyetemen 250 ezerbe, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen 260 ezerbe, a Kodolányi János egyetem fővárosi és székesfehérvári helyszínén pedig egyaránt 324 ezerbe.

A nemzetközi gazdálkodás- (túlnyomórészt szintén angolul), illetve az alkalmazott közgazdaságtan-szakok már inkább az 500 és 900 ezer forintnál kezdődő sávokban helyezkednek el.

„A felsőoktatási alapképzések közül nyilvánvalóan a gazdaságiak a legnépszerűbbek: mondhatjuk, hogy ezek az egyetemi diplomák svájci bicskái, mert a munkaerőpiacon széles körben felhasználható tudást adnak” – nyilatkozta a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, Dr. Kárpáti József. „Egy-egy vállalkozás hatékony napi működtetéséhez, egy nagyvállalat bizonyos területeinek stratégiai áttekintéséhez, projektmenedzsmenthez és pénzügyi szaktevékenységekhez is felhasználható az itt összegyűjtött tudás. A közgazdászképzésben rendkívül piacképesek a kurzusaink, amit illusztráló adat, hogy a végzős hallgatóink 80-90 százaléka úgy kapja kézbe a diplomáját, hogy már van munkahelye vagy állásajánlata.”

Vidéki kis egyetem is lehet optimális választás

A kecskeméti egyetem dékánja szerint is fontos az oktatás színvonala mellett a környezet is, nemcsak a földrajzi és fizikai, hanem a munkaerőpiaci is. „Az egyetemünk gazdaságtudományi kara fiatal, mindössze hatéves, ugyanakkor dinamikusan fejlődik. 2023-ban akár további 20 százalékos növekedést várunk, amihez nagyban hozzájárulnak az új alap- és mesterszakok, az ösztöndíj-lehetőségek és a hipermodern körülmények, hiszen a kampuszunk tényleg 21. századi: Amszterdamtól Oslóig bárhol megfelelne” – folytatta. „2023 őszétől ötödik alapképzésként megjelenik a turizmus-vendéglátás. A duális képzés egyik legjelentősebb hazai oktatási intézménye vagyunk, ezt még a GAMF műszaki-informatikai karunk olyan cégekkel együtt dolgozta ki, mint a Mercedes vagy a Knorr-Bremse. Ma már a közgazdász hallgatóink is számos cégnél jelentkezhetnek a duális képzésbe. Élő kapcsolatban állunk a térség 60-80 kis-, közép- és nagyvállalatával, amelyek képviselői el tudják mondani, milyen szakismeretekre van szükségük, mi pedig vagyunk annyira rugalmasak, hogy ezen információkat nemcsak másfél-két évvel később, hanem akár már a következő szemeszterben is be tudjuk építeni a tantervünkbe.” 

Dr. Kárpáti József elmondása szerint a nemzetközi felmérések metodikája is változik: nyilvánvaló, hogy a hagyományos összevetésekben a 3500 körüli hallgatószámukkal nem rúghatnak labdába a 20 ezres intézményekkel, tudományegyetemekkel szemben, ugyanakkor az innovációra és a progresszív oktatási kínálatra koncentráló nemzetközi rangsorokba gyorsan fel akarnak kerülni. Felvetette azt is, hogy nem mindenkinek vonzó a kétmilliós főváros és tradicionális egyetemeinek paraméterei, ők többek között épp a viszonylagos kompakt méretben, a mozgékonyságukban és a családiasabb hangulatban látják a kisebb egyetemek erényeit.

„Jelentkezzenek minél többen!”

Anyagias megközelítésből a Budapest–vidék különbség kevésbé lehet tényező a HÖOK szerint. A megélhetési költségek mérsékelten jelentős tényezők a jelentkezésnél, hiszen az élelmiszerinfláció nem mutat területi különbségeket, a rezsiköltségek szintén nem, a kollégiumi díjakban pedig a kormányhatározatban rögzítettek miatt nem érvényesülhet ilyen differencia. Az Erasmus-ügy lehetséges kimenetelei ugyanakkor hatással lehetnek a választásra. Ám van kiskapu: az egyetemek választási sorrendjével nemcsak az utolsó pillanatig szokás kivárni, hanem később módosítani is – tavaly a jelentkezők több mint fele tett így.

„Jelentkezzenek minél többen!” – összegzett Budai Marcell, amikor arról kérdeztük: mit tartana a HÖOK legfontosabb üzenetének most. „A felsőoktatásban sok lehetőség nyílik meg, és a magyar rendszer nemcsak EU-, hanem világszinten is elég jól támogatott. Vannak persze kevésbé örömteli folyamatok, mert például a hallgatók több mint fele fél vagy teljes állásban így is diákmunkázik. Ugyanakkor nálunk szerencsére nem rögvalóság, hogy csak a pénz miatt nem lehet egyetemista valakiből. Arról lehet és kell is társadalmi vitát folytatni, hogy a Diákhitel jó-e, és így jó-e, de akár havi 150 ezer forinthoz lehet hozzájutni kedvező konstrukcióval.”