A maximumból csak húsz pont hiányozhatott a slágerszakhoz – kihirdették a felvételi ponthatárokat

Egyre szűkül a hibahatár: amíg tavaly a lehetséges 500-ból 478 pont kellett ahhoz, hogy a legmenőbb szakra bejusson egy jelentkező, idén már 480. Általánosságban sem volt könnyű idén felvételizni, és még a sikeres próbálkozókra is várhatnak további kihívások, például az albérletkeresés. 

Mindenesetre a mai nap az izgulásról, jobb esetben az örömujjongásról és a buliról, rosszabban a szomorkodásról és utána a buliról szól, hiszen az ország számos pontján tartanak Pont ott partikat.

A lényeg viszont mégiscsak a ponthatárhirdetés, amely szerint a legmagasabb pontszámok az alábbi intézményekhez és szakokhoz kellettek:

• 480 Corvinus nemzetközi gazdálkodás szak (angol nyelven)
• 477 ELTE jogász
• 472 BME műszaki menedzser
• 470 Corvinus nemzetközi tanulmányok (angol nyelven)
• 469 Corvinus gazdálkodás és menedzsment (angol nyelven)

2022-ben ugyanitt és csak egyetlen ponttal kevesebb, 477 szükségeltetett a nemzetközi tanulmányok magyar nyelvű oktatásához, de most az ELTE jogászképzése jött be másodiknak, harmadiknak pedig a BME műszakimenedzser-képzése.

Mire jelentkeztek a legtöbben?

A legnépszerűbb, azaz legtöbb jelentkezőt vonzó szakok top tízes köre sem változott, csak a sorrend némileg. 

A három legkedveltebb szak itthon állandó: a gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pszichológia is tartja a helyét. A jogászképzés, a pénzügy és számvitel, illetve a nemzetközi gazdálkodás csúszott egy-két hellyel lejjebb, ellenkező irányba a kommunikáció és médiatudomány indult, az egészségügyet övező problémák és hangulat tudatában pedig jókora meglepetésre az ápolás és betegellátás már a dobogót ostromolja.

Összességében 126 449-en jelentkeztek idén a felsőoktatásba – még 74 és 75 évesen is jelentkeztek tolmácsolást és germanisztikát tanulni –, ami tavalyhoz képest 34 százalékos emelkedés, továbbá 2011 óta a legmagasabb szám. Ebbe belejátszhatott, hogy már nem mindenhova volt kötelező az emelt szintű érettségi – habár a kelendőbb szakokon nyilván elengedhetetlen maradt –, és amúgy szintén idéntől teljesen elektronikus a jelentkezés. Ennek szellemében a sikeres felvételiről a ma esti sms-értesítés után 

Ha nem jött sms, annak pofonegyszerű oka lehet, ha a hallgatójelölt nem kért ilyenfajta értesítőt, de akkor sem kell pánikolni, ha kért és nem pittyeg a mobil: a mobilhálózatok sem mindig bírják az ilyen megnövekedett terhelést, úgyhogy könnyen előfordulhat, hogy csak órákkal később fut be az üzenet.

Mindenesetre a mostani eredményhirdetéstől számított 8 napon belül a felsőoktatási intézmények is megkeresik az újoncaikat további hasznos információkkal például a beiratkozásról, gólyatáborról és hasonló, már az egyetemi léthez tartozó eseményekről.

Mit tegyen, akit nem vettek fel?

Aki most nem járt sikerrel, azaz egyetlen megjelölt szakjára sem vették fel, annak sem kell sokáig bánkódnia, sokkal inkább gyorsan rendeznie a sorokat, és felkészülni a pótfelvételikre. 

Itt persze nem elhanyagolható részlet, hogy a fennmaradó helyeket szinte kizárólag önköltséges képzés formájában töltik fel, de ha valaki nem akarja mással tölteni a következő tanévet, annak opció lehet az ilyen pótlás.

Akik viszont bejutottak valamelyik megjelölt szakjukra, ami esetleg más városban található, azok a gólyatábor mellett – amit az ELTE máris meghirdetett – arra is készülhetnek, hogy kollégiumban vagy albérletben szállást találjanak. 

A kollégiumba jutáshoz fontos tudni, hogy nem akárki kerülhet be, jobbára szociális alapon rangsorolják a jelentkezőket, illetve előfordul olyan intézmény is, ahol csak az államilag támogatott képzésre járókból lehet kollégista, és számít a család anyagi helyzete, hogy vannak-e testvérek, illetve a lakhelytől mért távolság. Ez a kollégiumi folyamat rendszerint augusztus közepén indul, az albérletekre viszont máris elkezdődik a vadászat.

Kilőttek az albérletárak

E tekintetben nem biztató a helyzet, mert a szűk kínálat és növekvő kereslet miatt a piac már a ponthatárhirdetéshez közeledve is pezsgett. 

Ráadásul Budapesten a 200 ezer forintos lélektani határ fölé kúsztak az albérletárak. A becslés augusztusra fordulva már 240 ezres – ehhez pedig még jön a szerződéskötéskor elkért, jellemzően két-három havi kaució, valamint a rezsiköltségek. 

Vidéken árnyalatnyival jobb a helyzet: ugyan Debrecenben is van már 200 ezres albérlet, ám Sopronban és Szegeden 150, Pécsett 130, Miskolcon 100 ezres árak még a jellemzők.