Hogyan vernek át minket a kereskedők? Út a pokolba!

Mind többet panaszkodnak a magyar fogyasztók. Ezt mutatják legalábbis a statisztikák: a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) csütörtökön közölt adatai szerint tavaly másfélszer annyi fogyasztói panasz érkezett be a békéltető testületekhez, mint 2007-ben. Baranovszky György, a FEOSZ ügyvezető elnöke szerint nem a fogyasztók háklisak, ezt jelzi szerinte, hogy a lezárt esetek kilencven százalékában valóban az ügyfélnek volt igaza. „A fogyasztói panaszok döntő része kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos volt, de egyre több gondjuk van az ügyfeleknek a pénzügyi és biztosítási, valamint az építőipari szolgáltatásokkal, illetve az utazásokkal kapcsolatban” – mondta érdeklődésünkre Kispál Edit, a Budapesti Békéltető Testület szóvivője.

Mitől esik szét a cipő?
A kereskedelem területén sok volt a panasz a hibás termékek kijavítását, cseréjét illetően. A leggyakrabban a lábbelikkel, illetve a mobiltelefonokkal merültek fel gondok. Sokszor előfordult ugyanis, hogy amikor a fogyasztó visszavitte a pár napos használat után leszakadt talpú cipőt vagy az elromlott mobiltelefont, akkor a kereskedő – hogy kibújjon a hathónapos jótállási kötelezettsége alól – azt próbálta meg bizonyítani, hogy a nem megfelelő használat okozta a készülék, illetve a lábbeli meghibásodását. A fogyasztóvédők szerint a legnagyobb probléma az, hogy ilyen esetekben a szakértői véleményt a cég saját márkaszervize vagy a terméket gyártó anyavállalat állítja ki, így előfordulhat, hogy akkor is visszautasítják a fogyasztó panaszát nem megfelelő használat miatt, ha valójában teljesen rendeltetésszerűen használta a terméket.

Trükkös termékbemutatók
Évek óta rendszeresen érkeznek panaszok az utazással egybekötött vagy a fogyasztók lakásában megtartott termékbemutatókkal kapcsolatban. Amellett, hogy sokszor merültek fel minőségi panaszok a százezrekért árult „csodatermékekkel” kapcsolatban, a legjellemzőbb visszaélés az, hogy a kereskedők „elfelejtik” megemlíteni a nyolc napon belüli elállás lehetőségét a fogyasztóknak. De olyan is előfordult, hogy erre a lehetőségre már csak a határidő lejárta után hívták fel az ügyfél figyelmét. Több cég pedig előleget kér, vagy kötbért számít fel a visszamondásra, és ezeket az ügyfél elállása után nem hajlandó visszafizetni. Gyakran szerződés és számla sincs a vásárlásról, így a fogyasztó panaszát nehezen tudja csak bizonyítani.

Kámforrá váló munkások
Az utóbbi időben megszaporodtak az erkély- és ablakfelújító vállalkozásokra vonatkozó bejelentések: egyre gyakoribb, hogy a „mesterek”, miután felmérték az elvégzendő munkát, egyszerűen eltűnnek a kért előleggel vagy foglalóval. Máskor a trehányul elvégzett munka után válnak hasonlóképpen kámforrá, és sem a megadott telefonon, sem a címen nem lehet többé utolérni őket. A fogyasztó vállalkozóval szembeni garancia-érvényesítését gyakran az is nehezíti, hogy a munkák elvégzéséről nem születik számla.

Út a pokolba

Mindennaposak az utazási szerződésekkel kapcsolatos panaszok is: a tenger helyett szemétlerakóra néző hotelszoba, a pocsék ellátás miatt gyakran válik pokollá a régóta tervezett családi nyaralás. A leggyakoribb probléma az, hogy az utaskísérő – annak ellenére, hogy jogszabály kötelezi rá – nem veszi fel a jegyzőkönyvet az utas panaszáról. Az utazási irodák pedig utólag gyakran érvelnek azzal, hogy az utas nem is kérte a jegyzőkönyv felvételét, ezért nem tudnak mit kezdeni a panaszával. Ha nincs utaskísérő, akkor a szálloda recepcióján kell megtenni a panaszt, de sokat segíti az utólagos érdekérvényesítést, ha fényképekkel dokumentáljuk a hiányosságokat, vagy az utastársakkal aláíratunk egy, a tapasztaltakat megfogalmazó papírt.

Alternatív vitarendezés
A békéltető testületeket az 1997-es fogyasztóvédelmi törvény hozta létre. A békéltető testület alternatív vitarendezési fórum, célja, hogy a vitás kérdéseket a felek lehetőleg gyors egyezséggel zárják le. A békéltető testületek hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek tartoznak.