Kin fog csattanni a Bajnai-korbács? Össztűz a csomagra

Ritkán tapasztalható össztüzet zúdított a Fidesz a hétfőn elfogadott Bajnai-csomag minden elemére, míg az MSZP-nek minden meglévő kommunikációs tehetségét elő kellett vennie ahhoz, hogy magyarázataival némileg megvédje azt.

A legnagyobb ellenzéki párt szerint a szocialista és szabaddemokrata képviselők által megszavazott adó- és nyugdíjcsomag három jelzővel minősíthető: vállalkozás-, munkahely- és családellenes. „Az áfaemelés mélyütés a magyar gazdaságnak, hiszen visszafogja a fogyasztást, ami miatt főként a hazai vállalkozások mennek majd tönkre, a munkahelyek megszűnése pedig a szociális kiadásokat fogja növelni” – fogalmazott Pelczné Gáll Ildikó.

A Fidesz alelnöke a csomag családellenességét pedig azzal bizonyította be, hogy a családi pótlék és az anyasági támogatás adóalapot növelő tétel lett, így tulajdonképpen megadóztatják. „A Bajnai-korbács vége a nyugdíjasokon és a rászorulókon csattan” – jelentette ki Pósán László fideszes országgyűlési képviselő.

Arra is kitért, hogy a 13. havi nyugdíj elvétele számításaik szerint 8 százalékos, egyes nyugdíjas szervezetek szerint 10 százalékos nyugdíjcsökkenést eredményez. Míg Kósa Lajos debreceni fideszes polgármester az is megígérte, ha a választások után kormányra kerülnek, akkor mindenképpen eltörlik az ingatlanadót.

„A nyugdíjkorrekciós program, amelyet idénről 2010-re halasztott a kormány, egymillió nyugdíjast érint majd kedvezően” – magyarázta Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Például jövőre az 1992-1995 között megállapított nyugdíjakat a rendes januári emelésen felül plusz 4 százalékkal emelik, ez a lépés 480 ezer embert érint.

A 13. havi nyugdíj eltörlése kapcsán az államtitkár úgy fogalmazott: az államháztartási kiadások elkerülhetetlen mérséklése miatt hozták meg ezt a lépést. „Ez a juttatás nem nyugdíj volt, járulékfizetés nem állt mögötte. A gazdaság teljesítménye tette lehetővé, hogy elmúlt öt évben kifizessék, most azonban ezt nem lehet finanszírozni” – indokolt Korózs Lajos.

A szocialista politikus megismételte, hogy a nyugdíjprémiumot a gazdasági növekedéshez igazítja a kormány: ha a GPD-növekedés valamikor eléri 3,5 százalékot, akkor plusz 1 heti nyugdíj jár (maximum 20 ezer forint összegben). További 1-1 százalékos bővülésnél pedig újabb hetekkel nő az összeg, míg el nem éri az egyhavi járandóságot, illetve maximum 80 ezer forintot.

Korózs Lajos kiemelte: a nyugdíjkorhatár fokozatos, 62-ről 65 évre való felemelése alkotmányos és kellő felkészülési időt ad. Mint mondta, az emelés célja, hogy közelítsék korhatárt a korcentrumhoz, hiszen ma Magyarországon 100 ember közül 91 hamarabb megy nyugdíjba. Az új szabályok szerint 2012-től évente fél évvel emelkedik a korhatár, a nők és férfiak esetében eltérő korcsoportokkal indítva, eltolva.

Sólyom az üdülési csekk mellett

Érdekes módon a kritizálók körébe beszállt Sólyom László köztársasági elnök is, aki állást foglalt az üdülési csekk megadóztatása körül kialakult polémiában. Az államfő szerint egy nagyon fontos társadalmi intézményről van szó, amelynek jól bejáratott funkciója van, például a családoknak segít, ezért mindenáron fenn kell tartani.